Dobozi Eszter: Sánta Kata. Regény (Budapest, 2011)
holtaképpen miért is indult el - kérdezi önmagától Olga, a regény hősnője. - Nem érti, miért változott meg a világ körülötte. Miért nem képes eligazodni benne? Miért találja úgy, mintha egy ismeretlen országban tévelyegne, holott a hazája határát sem hagyta el? Semmi nem működik úgy, mint eddig. Semmi nem ott van, ahol korábban tudta. ” A kitörési kísérletei és alkalmazkodási kényszerei után végképp egyedül maradt nőnek a valamikori Házat és Hársat kereső vészterhes vándorlása közben nem csupán a számára idegenné váló ország sivár terei mutatják meg magukat, hanem korábbi életének egymást tagadó szakaszai is. Az otthontól való elszakadást, kalandjait, kilépéseit a maga családjának a szétesése követte. Az újonnan átélt és a felidézett folyamat reménytelensége vezeti el kétségbeesett cselekvést eredményező megbolydultságához, összeomlásához. Az elsősorban költőként ismert Dobozi Eszter Túl a rákbarakkon című első regénye 2008-ban jelent meg. Mostani munkája lélektani eszközökkel ábrázolja a hősnő világát, mégis becsapnánk magunkat, ha nem vennénk észre ennek a regénynek a társadalmi utalásait, vonatkozásait. (Fűzi László)