Hegedűs Imre János: Repkény a falon. Esszék, tanulmányok, jegyzetek (Budapest, 2016)

Hegedűs Imre János az esszéírás legjobb hagyományait ötvözi a szé­­kelység sajátos észjárásával. E kötet három fejezetében azokat a tanul­mányokat, esszéket gyűjtötte ösz­­sze, amelyeknek visszatérő témái a nemzeti múlt, a jelen, az írósors, a stílus, a nyelvi megformálás. Az első rész (Férfimunka) szer­teágazó, sokfelé kitekintő elmélke­dések, töprengések gyűjteménye. Származása miatt a szerző kiemelt figyelemmel követte az Erdélyben folyó kulturális, szociális, irodalmi áramlásokat. Különös gonddal vet­te számba azokat a munkákat és életműveket, amelyek a nagy társa­dalmi hegycsuszamlások, rendszer­­váltások veszteseiről és a fiatalok­ra leselkedő veszélyekről szólnak. A második fejezetben (A legye­ző mögül) olyan alkotások elemzé­sére, értékelésére vállalkozott, ame­lyeket nőírók hoztak létre, s melyek örök témákat (asszonysors, anya­ság, női archetípusok) jártak körbe; tette mindezt nem titkolt empátiá­val és rokonszenvvel. A harmadik fejezet (Mérlegen) pályatársak véleményét, vélekedé­sét, illetve a szerzővel készített in­terjúkat tartalmazza; ezek olyan tükrök, amelyekbe hiszékenyen be­lepillantani legalább olyan veszélyes, mint nem venni tudomást róluk. Hegedűs Imre János írásai (mint ő maga is) kedélyesek, derűsek, nagyvonalúak. Azokat a kiváló év­járatú, gondos munkával előállított borokat szereti a poharába tölteni, amelyeket jó napfény felé tartani, ajkunkhoz emelni, mert esszenciá­ját adják az irodalom hegyoldalán termett szőlő legjavának. S ha más életművekről is ír, mégis személyes tud maradni: saját sorsának tapasz­talataival, az idegenbe szakadt élet során megtanult megértés, a rosz­­szon való felülemelkedni tudás ké­pességének megmutatásával aján­dékoz meg.

Next