Hegedűs Imre János: Repkény a falon. Esszék, tanulmányok, jegyzetek (Budapest, 2016)
Hegedűs Imre János az esszéírás legjobb hagyományait ötvözi a székelység sajátos észjárásával. E kötet három fejezetében azokat a tanulmányokat, esszéket gyűjtötte öszsze, amelyeknek visszatérő témái a nemzeti múlt, a jelen, az írósors, a stílus, a nyelvi megformálás. Az első rész (Férfimunka) szerteágazó, sokfelé kitekintő elmélkedések, töprengések gyűjteménye. Származása miatt a szerző kiemelt figyelemmel követte az Erdélyben folyó kulturális, szociális, irodalmi áramlásokat. Különös gonddal vette számba azokat a munkákat és életműveket, amelyek a nagy társadalmi hegycsuszamlások, rendszerváltások veszteseiről és a fiatalokra leselkedő veszélyekről szólnak. A második fejezetben (A legyező mögül) olyan alkotások elemzésére, értékelésére vállalkozott, amelyeket nőírók hoztak létre, s melyek örök témákat (asszonysors, anyaság, női archetípusok) jártak körbe; tette mindezt nem titkolt empátiával és rokonszenvvel. A harmadik fejezet (Mérlegen) pályatársak véleményét, vélekedését, illetve a szerzővel készített interjúkat tartalmazza; ezek olyan tükrök, amelyekbe hiszékenyen belepillantani legalább olyan veszélyes, mint nem venni tudomást róluk. Hegedűs Imre János írásai (mint ő maga is) kedélyesek, derűsek, nagyvonalúak. Azokat a kiváló évjáratú, gondos munkával előállított borokat szereti a poharába tölteni, amelyeket jó napfény felé tartani, ajkunkhoz emelni, mert esszenciáját adják az irodalom hegyoldalán termett szőlő legjavának. S ha más életművekről is ír, mégis személyes tud maradni: saját sorsának tapasztalataival, az idegenbe szakadt élet során megtanult megértés, a roszszon való felülemelkedni tudás képességének megmutatásával ajándékoz meg.