Ircsik Vilmos: Bűnök és bűnhődések. Elemzések, esszék, tanulmányok a magyar, német és orosz irodalomból (Budapest, 2017)
íresik Vilmos új kötete a magyar, német, osztrák és orosz irodalomról szóló esszéket, tanulmányokat tartalmaz - az elmúlt húsz év termését. A szerző által készített válogatás alapelve, hogy az írások felhívják a figyelmet feltáratlan, illetve nem kellően kidolgozott témákra, művekre, motívumokra, méltatlanul elhanyagolt alkotókra. A gyűjtemény huszonöt fejezetéből tizenhárom a magyar irodalommal foglalkozik. Ezek közül egy Bartók zenéjének a magyar lírára gyakorolt hatásával, egy-egy József Attilával és Márai Sándorral, kilenc mai szerzőkkel, egy pedig a hazánkban élő németek sorsának ábrázolásával 1945 utáni irodalmunkban. A József Attila-tanulmány a költő verseinek német fogadtatását tárgyalja időrendben, továbbá néhány fordítást elemez. A Márai Sándorról szóló írás a klasszikussá vált szerző költői pályáját vázolja fel, a Mennyből az angyal, illetve a Halotti beszéd című versek elemzésével. A mai magyar irodalomról szóló fejezetekben Győrffy László, Demeter József, Fenyvesi Ottó, Mezey Katalin és Oláh János műhelyébe tekinthetünk be. A magyarországi németek megjelenítése kortárs irodalmunkban hiánypótló téma. A kötet másik részét a mai német, osztrák és orosz irodalom témakörébe vágó írások teszik ki. Ezek sorából kiemelkedik a Heinrich Böllről szóló fejezet, amely a híres író magyar vonatkozású novelláit és regényeit veszi górcső alá. Izgalmasnak ígérkezik A remény csapdája című írás, amely az egykori NDK irodalmáról nyújt átfogó képet. Szintén irodalomtörténeti érdekesség a négy orosz témájú írás - kiváltképpen a Bűnök és bűnhődések című, amely Szabó Endre 1888-ban, Görög Imre 1938-ban és Soproni András napjainkban készített Dosztojevszkij-fordítását veti egybe. Egy hosszabb tanulmány az annak idején mellőzött szovjet falusi irodalmat mutatja be, egy pedig Jevgenyij Jevtusenko költészetét.