Ircsik Vilmos: Bűnök és bűnhődések. Elemzések, esszék, tanulmányok a magyar, német és orosz irodalomból (Budapest, 2017)

íresik Vilmos új kötete a magyar, né­met, osztrák és orosz irodalomról szó­ló esszéket, tanulmányokat tartalmaz - az elmúlt húsz év termését. A szerző által készített válogatás alapelve, hogy az írások felhívják a figyelmet feltá­ratlan, illetve nem kellően kidolgozott témákra, művekre, motívumokra, mél­tatlanul elhanyagolt alkotókra. A gyűjtemény huszonöt fejezetéből tizenhárom a magyar irodalommal foglalkozik. Ezek közül egy Bartók zenéjének a magyar lírára gyakorolt hatásával, egy-egy József Attilával és Márai Sándorral, kilenc mai szerzők­kel, egy pedig a hazánkban élő néme­tek sorsának ábrázolásával 1945 utáni irodalmunkban. A József Attila-tanul­­mány a költő verseinek német fogad­tatását tárgyalja időrendben, továbbá néhány fordítást elemez. A Márai Sán­dorról szóló írás a klasszikussá vált szerző költői pályáját vázolja fel, a Mennyből az angyal, illetve a Halotti beszéd című versek elemzésével. A mai magyar irodalomról szóló fejezetek­ben Győrffy László, Demeter József, Fenyvesi Ottó, Mezey Katalin és Oláh János műhelyébe tekinthetünk be. A magyarországi németek megjele­nítése kortárs irodalmunkban hiány­pótló téma. A kötet másik részét a mai német, osztrák és orosz irodalom témaköré­be vágó írások teszik ki. Ezek sorából kiemelkedik a Heinrich Böllről szóló fejezet, amely a híres író magyar vo­natkozású novelláit és regényeit veszi górcső alá. Izgalmasnak ígérkezik A remény csapdája című írás, amely az egykori NDK irodalmáról nyújt át­fogó képet. Szintén irodalomtörténeti érdekesség a négy orosz témájú írás - kiváltképpen a Bűnök és bűnhődések című, amely Szabó Endre 1888-ban, Görög Imre 1938-ban és Soproni And­rás napjainkban készített Dosztojevsz­­kij-fordítását veti egybe. Egy hosszabb tanulmány az annak idején mellőzött szovjet falusi irodalmat mutatja be, egy pedig Jevgenyij Jevtusenko költé­szetét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom