Salamon Konrád: A harmadik úton. Magyar irodalmi és történemi sorsfordulók (Tanulmányok, esszék, cikkek) (Budapest, 2011)

Salamon Konrad tanulmánykötete a XX. század több fontos kérdését tárgyalja. Ennek során új és el­gondolkodtató megállapításokat tesz az 1917-18-as orosz, valamint az 1918-19-es magyar események­kel kapcsolatban is. Mindenekelőtt arra hívja fel a figyelmet, hogy a bolsevikok, a kommunisták hata­lomátvétele nem tekinthető forrada­lomnak, mert a forradalom a régi, részben zsarnoki rend megdön­tése és a szabadság megteremtése. Ez történt az 1917. februári orosz, illetve az 1918-as magyar őszi­rózsás forradalomban. Az ezeket követő bolsevik, illetve kommunista hatalomátvételek viszont felszá­molták a forradalmak után kibonta­kozó demokráciákat, és a helyükbe totális diktatúrákat vezettek be. Több tanulmány foglalkozik a népi-falukutató mozgalom törté­netével, eszmeiségével, kezdve a népiségnek, mint művészetesz­ménynek a témájával, folytatva Németh László minőségszocializ­musával, s eljutva a Bibó István által részletesen tárgyalt harmadik út kérdéséhez. A sokszor felemle­getett „népi-urbánus” vita kapcsán a szerző rámutat arra, hogyha ezt a történetet - a különböző sanda magyarázatok helyett - a valóság­nak megfelelően a nemzeti de­mokraták illetve a radikális demok­raták közti vitának tekintenék, akkor érthetővé válna a köztük lévő ellentét lényege.

Next