Salamon Konrád: A harmadik úton. Magyar irodalmi és történemi sorsfordulók (Tanulmányok, esszék, cikkek) (Budapest, 2011)
A népi gondolatkörben
A Magyar Út és a Magyar Élet művészetszemlélete A fajiságot a nemzeti gondolat részének tekintő Barsi Dénes felháborodottan utasította el az idézetteket, hisz az ilyen és „még sok finom kitételből nyíltan kiviláglik, hogy Kállai a mai művészet- és társadalomfejlődési iránnyal szemben vallott politikai felfogását akarja művészetbe csomagolva, avval veszélyesen elkeverve, a fiatal művészekbe szuggerálni. S ez az, ami ellen a tiszta művészet nevében is tiltakozunk.”24 E rosszhiszemű félremagyarázást magában foglaló vitacikk jó példa arra, hogy némelyek nem is a kifogásolt írás alapgondolatára figyeltek, hanem az eleve ellenfélnek tartott kritikus arra alkalmas kijelentéseibe igyekeztek belekötni. Ugyanakkor a Magyar Út munkatársai közt is voltak, akiknek tisztánlátását nem zavarta meg az elfogultság, így Kulcsár Adorján - Barsi írását követően - szükségesnek tartotta, hogy ismét írjon Szalayról, s ebben a Kállaiéval rokon álláspontot fogalmazzon meg: „Korszerűsége nem a kor igényeinek kiszolgálásában, hanem a való jelenségek művészi átélésében és erőteljes kifejezésében mutatkozik.”25 A legnagyobb teret természetesen az irodalmi kérdések kapták, aminek során éles vitákat folytattak a népieket bíráló irányzatokkal és lapokkal, mindenekelőtt az urbánusokkal. Velük szállt pörbe Kodolányi János József Attiláért. írása a fájdalmas gyász miatti elkeseredett hang ellenére is érdekes kordokumentum: „Csúnya játék folyt József Attila körül életében, csúnya játék folyik halálában is. Sötét társaságokban forgott velem együtt. Kávéházakban, amelyek vad és meddő viták színhelyei voltak s amelyeken a különböző árnyalatú szocialista mozgalmak mezei hadainak örökké világforradalomban utazó ügynökei trónoltak, ítélvén elevenek és holtak fölött. Vadásztak a tehetséges költőkre, írókra, hogy fenyegetéseikkel, nagyképü tudálékoskodásukkal, marxi idézeteik görögtűzével [!], hízelgéssel, körmönfont esztétizálással egyre szélsőbb 24 Uo. 25 Kulcsár Adóiján: Műteremlátogatás Szalay Lajosnál, MÚ, 1942. márc. 26., 6. 27