Salamon Konrád: A harmadik úton. Magyar irodalmi és történemi sorsfordulók (Tanulmányok, esszék, cikkek) (Budapest, 2011)
A népi gondolatkörben
A népi gondolatkörben irányba kényszerítsék őket, s amit ők maguk nem mertek kimondani, velük mondassák ki. József Attila [...] éjt nappallá téve tudott vitatkozni, méltatlanul bizonyítgatván, hogy az ő költészete az összes receptnek megfelel. Tudott egész délutánokon át sakkozni velük, a figurák tologatása közben világpolitikai, világgazdasági, világirodalmi és világforradalmi eseményeket hetvenhét felé hasogatni, tudott örülni, ha egy-egy tökfilkó, aki kivonatokból biflázott marxizmusát hatalmas pápaszemmel tette súlyosabbá, valamelyik versére kimondta a kánoni véleményt: »Vonalbeli vers, jól van Attila.« [...] Most, hogy a Balaton-menti [!] sír örökre betakarta fáradt testét, egyre-másra bukkannak elő törhetetlen hívei és barátai, hogy politikai cégért csináljanak belőle. Ez ellen szót kell emelnünk. József Attilát örök mementóként emlegetheti mindenki ebben az országban, aki a magyar kultúra ügyét szolgálja, mert élete, sorsa valamennyiünk bűne.”26 Meglepően éles és nem egyszer igaztalan bírálatokat mondtak más, nekik nem tetsző csoportokról is. Ennek egyik legszélsőségesebb példája az, amit a Nyugat utolsó húsz évéről állítottak, miszerint annak „gondolkodása, költői iskolája a magyar irodalom holtága lett, terméketlen és hasznavehetetlen.”27 28 Nem kímélték Babitsot sem, akinek A második ének című műve azért nem lett „magyar mesedráma, mert Babits Mihálynak mindaz, ami magyar, nem jelentett többet bizarr ötletnéF2S, s aki alá - szerintük - tanítványai egy életen át „félreértésekből és hazugságokból rakták a trónt.” Majd a Nyugat utódjára, a Magyar Csillagra, illetve szerkesztőjének Illyés Gyulának arra a nyilatkozatára tértek, hogy „a magyar szellem új összefogására készül. Csak azt nem tudjuk - kérdezték -, mit ért pontosan ez alatt. Csak nem azt, hogy a Nyugat régi zsidóit akarja összefogni azokkal a ma-26 Kodolányi János: József Attiláról, MÉ, 1938/9, 10-12. 27 Gombos Gyula: Babits Mihály és a Nyugat, MÉ, 1941/10, 7-10. 28 Koczogh Ákos: Babits Mihály: A második ének, MÚ, 1942. szept. 3., 6. 28