Szabó Palócz Attila: Utazások apósommal. A Felvidéken. A déli végeken (térregény) (Budapest, 2023)
2. könyv. A déli végeken - 2. fejezet. Szerbia
re koncentráló Hunyadinak kellett felmentő csapatokat értük küldenie, hogy csúfos vereségüknek elejét vegye. Időközben ugyanis Hunyadi a Dunán már áttörte naszádosaival a folyami zárat, és erősítést vitt a várba, amivel lényegében reménytelenné is tette Mehmed szultán ostromát. Felismerve ezt, az oszmán hadvezér egy éjszaka alatt tábort bontott, és seregeivel együtt elvonult... Kapisztrán keresztesei üldözőbe akarták venni az elvonuló törököket, de ezt Hunyadi határozottan megtiltotta nekik. Ő ugyanis tisztában volt azzal, amit Mehmed ekkor még nem tudhatott, hogy a várvédők körében ekkor már pestis pusztított, augusztus 11-én a vész a kormányzót is elvitte, és Kapisztrán Szent János is csak két hónappal élte őt túl. Mindez azonban a diadal fényéből mit sem von le, s azóta is úgy tartják például, hogy a pápa a török felett aratott megsemmisítő győzelem, illetve a keresztény nyugati világ megmentésének, megmenekülésének emlékére rendelte el a déli harangszó bevezetését... Ez azonban nem teljesen igaz. Egészen furcsa, különös esztendő volt ugyanis ez a 1456-os, a tudományokban és elsősorban a csillagászatban a mai fogalmainkhoz és ismereteinkhez képest igencsak gyermekcipőben járó korban a legképzettebb, legtudósabb elmék sem igazán tudtak mit kezdeni bizonyos jelenségekkel. Köztük az üstökösökkel sem. Az esztendő június 3-tól egy hatalmas égi jelenség - vélhetően a Halley-üstökös lehetett - jelent meg Európa egén, amit a korabeli tudós elmék égi jelnek tekintettek. Tovább fokozta a félelmeiket, hogy az üstökös csóvája kelet felé mutatott, amit fenyegetésként értelmeztek akkoriban, és arra a következtetésre jutottak, hogy az általa jelezett irányból éri hamarosan iszonyatos csapás a nyugati kereszténységet. 316