Szakolczay Lajos: Korunk farsangja. Tanulmányok, esszék kritikák (Budapest, 2016)
A világ gyémánttengelye. József Attila 111
ESZ ES ERZELEM Közös töprengésre ösztönző ajánlatomat a föntiekben már elmondottakon kívül alig tudom indokolni. Talán még csak avval, hogy a költő alkalmasint úgy gondolta, hogy a vers zárásába még egyszer be kell hozni a költemény hősét, a parasztanyóka szinonimájaként az öreg anyát. Tévednék? (Századvég Kiadó, 1992) (1993) Stoll Béla levele - 1993. november 20. (írógéppel) Szakolczay Lajos Budapest Tisztelt Uram! Túl vagyok a műtéten, ami a Parasztanyóka szempontjából kifejezetten jól jött. Most kaptam meg ugyanis a Makói József Attila Múzeumból a vers eddig ismeretlen, a Szépség koldusánál korábbi, 1922 nyarán készült kéziratának xerox-másolatát, ami részben megoldja, részben tovább bonyolítja a kérdést. íme a Parasztanyóka befejezése a kéziraton: Letérdel ott a bús hideg kövön S ha van öröm, úgy néki ez öröm, Lakán is ott borong ez a ború, Falán sok szentkép, néma koszorú. Macskája vén, már régen nem dorombol S az öreg anyó olyan szomorú, Tán elesett szép-szál fiára gondol. Nagyon jó megfigyelés volt az Ön részéről, hogy 1/ a vers vége valahogy nem stimmel, 2/ A Szépség koldusába beírt kéziratos pótlás végén 19