Szakolczay Lajos: Korunk farsangja. Tanulmányok, esszék kritikák (Budapest, 2016)
A világ gyémánttengelye. József Attila 111
KORUNK FARSANGJA A Miért fáj ma is? tanulmányokat közlő része három nagy ciklusra tagozódik: Pszichológia, Irodalom és eszmetörténet, Politika. A vizsgálatokhoz - a Szabad-ötletek jegyzéke két ülésben kivételével - az először itt közre adott József Attila-szövegek (A Rapaport-levél, a Sárgahajúak szövetsége és a Gyömrö Edit hagyatékában fennmaradt iratok) kínálnak bizonyító erejű háttéranyagot. Bármily érdekes is a József Attila és a párt viszonyát tárgyaló elemzés (Horváth Iván), vagy Nagy Csaba oknyomozó írása (Miért nem ő?), melyben a szerző arra keres feleletet, hogy mért maradt el József Attilának a Szovjet írók Szövetségének I. kongresszusára való meghívása, a gyűjteményt terjedelemben és a tanulmányírók számát tekintve is a pszichológusok uralják. Legelsőbben Szőke György A szabad asszociációtól a költeményig című tanulmánya érdemel említést. Gondolatgazdag, remek írás, melyben a szerző többek közt a kései versek egyik alapélményét, „a feloldásra váró gyermek-férfi kettőséget” éppúgy vizsgálja, mint a hiány plasztikus átélését biztosító kulcsszavakat (nincs, nem hiába), vagy az evés - nem evés agressziót kiváltó motívumkörét. Az 1934 után írott versek középponti motívumának a szürkületet véli. Talán ő fogalmazza meg legtisztábban a közönséget és a szakmát egyaránt fölborzoló autoterápiás napló helyét és szerepét az életműben: „A Szabad-ötletek és a többi, hasonló jellegű írás érdekfeszítő nyersanyag, melyet József Attila költeményeinek salakmentes tisztasága hitelesít.” Szőke véleményét erősíti a Kozmutza Flóra által fölvett Rorschachteszt válaszait kiértékelő, azokat a versek képanyagával, motívumkörével összevető Bagdi Emőke is („Majd eljön értem a halott” - József Attila befejezetlen személyiségvizsgálatáról)'. „József Attilát emberi, »lelki« zavarai fölé emelte költészetének elaboratív tökéletessége: mindazt át tudta formálni az alkotás maradandó értékeivé, ami más halandót rég megemésztett volna.” Cserne István, miként Mitológia és diagnosztika című tanulmányának alcíme mondja, József Attila kórképét rajzolta meg az Amerikai Pszichiátriai Társaság Diagnosztika és Statisztikai Kézikönyve alapján a borderline (határeseti) személyiségzavar diagnosztikus kritériumaira 28