Szakolczay Lajos: Korunk farsangja. Tanulmányok, esszék kritikák (Budapest, 2016)
A világ gyémánttengelye. József Attila 111
MAJD ELJÖN ÉRTEM... összpontosítva. Példáit a különféle emlékiratokból (Vágó Márta, Szántó Judit, Illyés Gyuláné, József Jolán) és József Attila-müvekből (,Szabadötletek jegyzéke, Magány, Judit, Elmaradt ölelés miatt, stb.) választotta, hogy - talán egyedüliként ilyen egyértelműséggel - megállapíthassa: a költő „betegsége a súlyos kórképek közé tartozott.” Garai László „...Amit meglátok hirtelen...” - a tartalomjegyzék szerint: József Attila titkai(l) - című tanulmánya ugyancsak a költő pszichológiai tesztjét faggatta. Arra keresett feleletet, hogy mely korszakok verseiből ismert szavak, képek tűntek föl a Rorschach-válaszokban. Ami meglepő: a költő militáns kommunista korszakának (1929 második fele - 1932 szeptembere) nyoma sincs a tesztekben. Kassai György (József Attila és a megkapaszkodás ösztöné) Hermann Imre elméletének a versekben és prózákban föllelhető visszatükröződéseit elemzi, Nemes Lívia pedig a költő tárgykapcsolatait vizsgálja a visszaemlékezések, elsősorban a lírikus nőkapcsolatainak figyelembevételével. Az Irodalom- és eszmetörténet című fejezetből, mint a ciklus irányát és színvonalát meghatározó írás - de érdekességével is - Valachi Anna tanulmánya emelkedik ki (Analízis és munkakapcsolat dr. Rapaport Samuval). Bár alapos a Szabad-ötletek jegyzékének útját végigkísérő Tverdota György-tanulmány is (Orvosi dokumentum vagy szürrealista szabadvers?), és nem kevés izgalmat sugall Erős Ferenc kérdésföltevése (Freudomarxista volt-e József Attila?), nekem - minthogy József Attila elsősorban mégis író volt, és nem mozgalmár - leginkább Valachi Anna oknyomozó szenvedélye tetszik. Az elemző jó érzékkel fedezte föl Rapaport pszichoterápiái könyveiben József Attila stiláris és szellemi beavatkozásának nyomait. Ezzel bizonyítva, hogy a költő az atyai barátjának is tekintett pszichiáterrel való kapcsolatban nem csupán kapott, hanem adott is. A számára az életénél is legfontosabbat ajándékozta - remek képalkotó képességét, tündökletesen logikus mondatszerkesztését, egyszóval: stílusát. (Balassi Kiadó - Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1992) (1993) 29