Szakolczay Lajos: Korunk farsangja. Tanulmányok, esszék kritikák (Budapest, 2016)
A világ gyémánttengelye. József Attila 111
A HETYKE JÓZSEF ATTILA Szív-nyíl - Varga Kata estje a Merlin Színházban (A Kettős Tükör Társulat produkciója) József Attila-verseket női színésznek mondani, nem kis próba. Főképp egy egész, pontosan egy órányi estet. Mert a Nagyon fáj költőjében, bármekkora is a sebzettsége, bármennyire is „nőiesek” a dühkitörései, végig ott munkált a férfi. Istennel, a körülményekkel, a nőkkel, saját rémképeivel harcolva. Önmagát sokszor gyermeknek, a játékban belefeledkező kamasznak álmodva, a megvertségek megvertségének kalitkájában vergődve, menny és pokol kárpitját sokszor egyidejűleg önmagára húzva, de férfi volt - gyermeki szeretetéhségében is az -, öntudatos és szilaj, a gyémánt logikával áldott és megvert gondolkodás szolgálatosa. Ugyanakkor - ráció ide vagy oda - hetyke legény. Ám ebben a magatartásban nem csupán rátartiság volt, a tehetségtelenekkel - és a világgal - szembeni fölényeskedés, hanem az Eiffel-tornyot sityakként félrecsapó vidámság is. Kacaj, amelyet a kisebb-nagyobb tragédiák néha megcsendesítettek, de végképp sosem tudták elrozsdásítani. Varga Kata, a másfél évtizede Párizsban élő és dolgozó színész (rendező, fordító) ezt a József Attilát állította színpadra. Legényes öltözéke - nadrág, kívül hordott ing, mellény - valamennyire nyilván segítette átváltozását, de valójában belülről élte meg, egész érzelemtartományát kamatoztatva, a „születtem, elvegyültem és kiváltam” józsefi sorsot. A költő müvei és archív dokumentumok alapján összeállított Szívnyíl nem egyszerű előadóest (noha annak is megvan az értéke), hanem valódi színház. A Merlin Színpadára álmodott, francia pódiumokon is többször kipróbált eseményjáték valódi dráma. Ifj. Nádasy László, a rendező egy huszadik századi - állomásainál fogva különleges - stációjárás keretében állítja elénk a Szépség koldusa szerzőjének keresztútját. 73