Tóth István: A folytonosság újjáteremtése. Kárpátaljai beszélgetőkönyv (Budapest, 2020)
Ez Keletmagyar Nyugat-Ukrajnából. Első beszélgetés
halálos ítélet már nem volt az a cikk. Nyilvános följelentés azonban igen, aminek meg is lett a következménye. A stúdió tagjait, Vári Fábián Lászlót, S. Benedek Andrást behívták katonának. Engem is. Zselicki Jóska úgy menekült meg, hogy eltűnt, lelécelt, azaz elment Moszkvába a történész bátyjához, Zselicki Bélához, ott dekkolt vagy két hónapig, és miután elmúlt a veszély, hazatért. A Forrás Stúdió helyében pedig létrejött a József Attila Irodalmi Stúdió, amelyet személyesen Balla László szökkentett szárba, s amely nem lógott ki a szocreál sémából. — Egy pillanatra álljunk meg itt. Még senki se tudta röviden és pontosan megmondani, mi is a szocialista realista irodalom. Tőled hallottam egy pár évvel ezelőtt: nemzeti forma, internacionalista tartalom. Ami magyarra fordítva annyit tesz, hogy pörge kalapban, rámás csizmában éltetheted Sztálin elvtársat. Voltak is erre sikeres kísérletek az ötvenes években.- A megváltoztatandók megváltoztatásával, de ennek az egyszerű tételnek a szabályai szerint működtek a József Attilá-sok. Probléma velük nem volt. Azt írták, amit kellett. Arra is emlékszem, hogy Fodor Gézát, miután leszerelt, mert öt is elvitték katonának, Balla László azzal próbálta visszaédesgetni, hogy ha ír egy príma Lenin-verset, akkor a többit is közli. Csak a Lenin-verset, azt azért meg kellett volna írni. A József Attila Stúdiót, egy kicsit goromba trükkel, a barátaim velem akarták szondáztatni. Teljesen ismeretlen diák voltam, elküldték az alakuló ülésre, amelyről fénykép is megjelent az újságban. Az volt a feladatom, hogy egy Tompa Endre nevű illető legyek. Ez egyébként Béninek volt az álneve. És hoztam egy verset! így akartuk kifürkészni, hogy csak a szerzők személye a problematikus, vagy az a fajta vers is, amelyet írnak. De az akciónk nem bontakozott ki, hál’ istennek, mert azért húszévesen is égés lett volna, hogy egyszer csak felfedem a kártyáimat, és bemutatkozom. A József Attilá-sok pedig megalakultak, agitatív célzattal járták a vidéket, író-olvasó találkozókat tartottak, és a kor szokásainak megfelelően mondták, amit kellett. Ők bizonyára hősiesebben emlékeznek rá, de hát ez volt az igazi célja a vidékjárásuknak, a propagandairodalom népszerűsítése. 27