Tóth László: Hagyomány és identitás - Rádiusz Könyvek 16. (Budapest, 2022)
II - Az ismeretlen Grendel Lajos. Szempontok és adalékok életéhez és pályájához
AZ ISMERETLEN GRENDEL LAJOS ban a történelemben is élünk" [kiemelés T. L.]. Mely szemlélet azután később regényeinek, szépprózájának is az egyik fő meghatározója lesz... Grendelnek tehát már legelső megjelent írása bizonyos olvasatban vitacikk, ami egyrészt előrevetítette azt a későbbi szenvedélyes debattert, akivé írónk vált, s akinek élete utolsó pillanatáig - sőt, bizonyos körülményeket tekintve, horribile dictu, halálában is - megmaradt. Másrészt pedig valamiképpen már azt a nem sokkal több, mint egy évtizeddel későbbi, átmeneti vihart kavart, Tanügyglossza című vitaírását is megelőlegezte, mely egy vezető csehszlovákiai magyar irodalomtörténész és egy ugyancsak vezető beosztású pedagógus tisztségviselő akkoriban friss gimnáziumi irodalomtankönyvét vesézte ki (Irodalomtörténet a középiskolák 4. osztálya számára), rámutatva arra a hibahalmazra, illetve szemléleti konzervativizmusra és kényelmességre, ami azt jellemezte. Ezzel viszont ideszámítva ugyanebben a tárgykörben született, ez időbeli, Lépést tartani. Irodalmunk oktatásának kérdéseiről című írását is az Új Szóban - valamiképpen előzményét adva a maga későbbi, egyéni olvasói szempontokat érvényesítő, első kiadásban 2010-ben megjelent irodalomtörténetének (A modern magyar irodalom története. Magyar líra és epika a 20. században), amellyel viszont ő váltott ki heves vitákat. 2. Nemzedéki vallomás a Szalatnai Rezső 1969. novemberi, még az Egyszemű éjszaka megjelenését jócskán megelőző, annak költőit ért, a pozsonyi József Attila Ifjúsági Klub-beli, majd két csehszlovákiai magyar hetilapban, a Hétben és az Új Ifjúságban is közölt támadásával szembeni, illetve nemzedéktársai versei melletti kiállás Grendel Lajos A könyvégetőknek ajánlva című, a Népművelés 1970. januári számában olvasható írása. Ami írónk tulajdonképpeni, az Irodalmi Szemle-beli A teniszlabda N&X egyszerre napvilágot látott második(harmadik) publikációja, melyben pályakezdő költőtársai verseiben épp azt veszi védelmébe, amit az 1948-ban Magyarországra költözött, jeles, két világháború közti személyiség vitaelőadásában leginkább kárhoztatott. „Rövid két-három év alatt új szemlélet tört magának utat irodalmunkban” 443