Tőzsér Árpád: Vagyonos apáink. Balassi Bálinttól Mikszáth Kálmánig - Rádiusz Könyvek 12. (Budapest, 2021)

A Gömörpéterfalán, 1935. október 6-án született költő, irodalomtör­ténész és műfordító életművének jelentős részét tanulmányai és esz­­széi adják. Sziklay László már első, ilyen tárgyú könyvéről (Régi költők - mai tanulságok, Pozsony, 1984) azt írta: „olyan összefüggéseket fe­dez fel, hogy azokat az egyetemes magyar irodalomtörténet-írás sem hanyagolhatja el.” A nyitrai főiskola és a pozsonyi egyetem tanárának mára nemcsak Amadé Lászlóról vagy Baróti Szabó Dávidról szóló tanulmányai nélkülözhetetlenek a kutatók új nemzedékei számára, hanem az e könyvben olvasható Szenes Molnár-, Vörösmarty-, Ma­dách- s más szerzőkre irányuló ér­telmezései is. A kötet első egysége a 16-18. szá­zadi „régi magyar” irodalom né­hány kiemelkedő írójáról beszél, a második pedig 19. századi irodal­munkról. A szerző mindkét fejezet­ben kimutatja azokat a „helyi” vo­násokat, amelyek alapján egy-egy írói életmű vállalandó öröksége lehet a Trianon után megalakult állam­­alakulat területén élő magyarság kul­turális tudatának. Kifejtéseinek íve viszont sohasem éri be ezzel: ren­díthetetlen híve az egyetemes ma­gyar kultúra megbonthatatlan egy­ségének, s az így definiált, szeretett és gyarapított irodalomtörténetet folyamatosan világirodalmi össze­függésekben láttatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom