Vasadi Péter: Sokan vagyok. Esszék (Budapest, 2014)

„A Sokan vagyok című esszégyűjte­mény az utóbbi három-négy év prózai írásait tartalmazza. A kötet címét ugyanúgy nem kell megfejteni, mint egy tömör verssort. Sokan vagyok, mert sokan, igen sokan vannak ben­nem, szinte másodpercenként érkezik, bukkan föl valaki (bent, belül), akár szerves egységben, az életével, vagy csak egy hosszan (örökké) tartó villa­násával, szavával, művével, énekével, érintésével; számolhatatlan szemű ember-hálóban, szó-hálóban - s ez az életem. A csöndben, e csönd szülte szavak­ban, nyelvben s nyelv által élek, s ez az élet egybeesik a hitemmel. S mint­hogy a hit nem szabályhalmaz, hanem látvány, egzisztencia és tapasztalat, amely a valóság elemeiként jelenik meg, a képre, a szóra, az igazra vetett szüntelen figyelmem hitem lényege. Erről szól ez a kötet. Tényleges szelle­misége tárgyias, mondatról mondatra. Semmiféle dualizmust se nem értek, se nem látok. Egy leírhatatlan, de kö­­telességszerűen vizsgálandó egység jelenlétére utal minden és mindenki. Ehhez a rejtett egységhez rendelő hű­ség a költészet. Szavainak jelentése, szépsége, teherbíró és láttató ereje mutat meg, igazol, s mivel el is igazít, ragad el. Ez az elragadottság öröm. Mert a szellem élet. Az írásmü testesi­­ti meg mind életként, mind szellem­ként - egyben. Itt, ebben nincs se irga­lom, se jog, hát még előjog vagy oldaliság, erőltető győzködés, rásze­­dés, bizonygatás. És nem is szükséges. Mindenki eleget tud ahhoz, hogy lás­son. Az ember, mint szuverén maga­tartás, megbukhat, sebződhet, el is némíthatják, de »testi« sugárzásában az marad, aki, aminek szánták.”

Next