Debreczeni-Droppán Béla: Múzeumkerti kalauz. A Magyar Nemzeti Múzeum kertjének története (Budapest, 2019)
Szoborpark - A Széchényi Ferenc-szobor
Szoborpark • A Széchényi Ferenc-szobor Széchényi Ferenc gróf (1754-1820) első és máig egyetlen köztéri szobrát 1902-ben, a Nemzeti Múzeum alapításának 100. évfordulója alkalmából állították fel a Múzeumkertben. Régen váratott magára ez az emlékállítás, hiszen 1860-ban, amikor az első szobrot elhelyezték a kertben, a sajtóban már említették azt a tervet, hogy az alapító szobrát a főhomlokzat elé szánják. Ez akkor elmaradt, mígnem a centenáriumhoz közeledve, 1901-ben a múzeum igazgatója, Szalay Imre hivatalosan kezdeményezte a szoborállítást Wlassics Gyula kultuszminiszternél, aki a jubileumi ünnepség részeként jóváhagyását adta hozzá. Ezt követően egy ifjú szobrászt, Istók Jánost (1873-1972) bízták meg a szobor elkészítésével. Az 1898 óta az epreskerti mesteriskolába járó Istókot - aki korábban Münchenben is tanult - minden bizonnyal mestere, Stróbl Alajos ajánlotta Szalay igazgató figyelmébe, aki először valószínűleg a múzeumkerti Arany-emlékmű alkotóját kérte fel a munkára, de ő ekkor már annyira elfoglalt volt (több más munkája mellett ekkor dolgozott a budavári Szent István lovasszobron), hogy nem vállalhatta el a megtisztelő felkérést. Az ekkor már „a fiatal magyar szobrásznemzedék egyik tehetséges tagjának” tartott Istók Bajza utcai műtermében készítette el Széchényi egész alakos szobrát. Itt vette át tőle az agyagmintát 1902. június 18-án a Képzőművészeti Tanács szobrászati szakosztálya, illetve a Széchényiszoborbizottság, amelyben többek közt Stróbl Alajos, Schulek Frigyes, Alpár Ignác és Fraknói Vilmos vett részt. A Vasárnapi Újság című hetilap 1902. július 6-i számában már arról írt, hogy a szobor gipszmintája készen áll, és Róna József ércöntödéjébe kerül. Ez végül nem így lett, mert tudjuk, hogy a szobrot a berlini Gladenbeck (Beschorner) cég budapesti Műércöntödéjében öntötték ki. A munkálatok költségeire összesen tízezer korona állt rendelkezésre. 131. A Széchényi Ferenc-szobor, 2019 (Rosta József felvétele) A Széchényi-szobor helyéül a múzeum mai Bródy Sándor utcai kapujával átellenben lévő kertrészt jelölték ki, pontosan azt a helyet, ahol addig a nyolc évvel korábban felállított Belvederei Apolló-szobor állt. Ezt 1902 októberében áthelyezték a Múzeum utcai oldalra, ahol ma is látható. Ez felveti azt a kérdést, hogy miért a múzeumpalota oldalkapujának közelébe kellett az alapító gróf szobrát elhelyezni? Erre a válasz egyszerűen az, hogy ez a kapu számított ekkor már több évtizede a Nemzeti Múzeum főkapujának; ezen jártak be a múzeum munkatársai és a látogatók is, hiszen a főhomlokzati főkapu az országgyűlés (a felsőház) bejáratául szolgált. Tehát az 1902-ben történt elhelyezésnél nem beszélhetünk hangsúlytalan, méltatlan helyről. Igaz, kerülhetett volna a főhomlokzat elé, a múzeumi park előkerti részének középpontjára is, de ott 1893 óta az Arany-szobor emelkedett, és úgy tudjuk, hogy annak elmozdítása ekkor fel sem merült. Széchényi Ferenc szobrának leleplezésére 1902. november 26-án, a Nemzeti Múzeum alapításának jubileumi ünnepén került sor. A szobor talapzatának hátsó oldalán a következő, erre utaló feliratot vésték: A MAGYAR NEMZETI MÚZEUM SZÁZÉVES FENNÁLLÁSÁNAK EMLÉKÉÜL. Az ünnepség programja - amelyről a korabeli lapok részletesen beszámoltak - a mai József nádor téren, az intézmény létrehozásában és fejlesztésében döntő szerepet játszó nádor szobrának megkoszorúzásával kezdődött, majd a múzeum dísztermében ünnepi üléssel folytatódott. Az ünnepségen Habsburg József Ágost főherceg képviselte az uralkodót, és megjelent a kormány számos tagja is Széll Kálmán miniszterelnök vezetésével. Az ünneplők az ülés után, délután 13 óra tájban kivonultak a Múzeumkertbe, a Sándor utcai kapu (az épületből érkezve) bal oldalán felállított díszes királyi sátorba. Ezt valószínűleg a zord időjárás miatt is szükségesnek tartották felállítani. És valóban, a korabeli tudósítások és a fennmaradt fényképfelvétel tanúsága szerint havas kert fogadta a szoboravatón résztvevőket. *39