Ilon Gábor (szerk.): Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0 (Budapest, 2019)

A kötet szerzői

BARTOSIEWICZ LÁSZLÓ bartwicz@yahoo.com Budapesten születtem, 1954-ben. 1977-ben végeztem a gödöllői Agrártudományi Egyetemen. Pályafutásom kezdete óta régészeti állattannal foglalkozom, előbb kutatóként (MTA Régészeti Intézete), majd 1996-tól egyetemi oktatóként (ELTE Régészettudományi Intézet, Edinburghi Egyetem). 2015-től a Stockholmi Egyetem Oszteoarcheológiai Kutatólaboratóriumát vezetem. A régészeti állattani munka alapelve, hogy az állatok mindenkori hasznosítása az egyes közös­ségekre jellegzetes, az állatok régészeti maradványai pedig az egykori anyagi kultúra jellemző részei, amelyekből a korabeli környezet, húsfogyasztás és csontfeldolgozó ipar, ezeken keresztül pedig az életmód egyik igen fontos szelete ismerhető meg. Kutatási területem az állat-ember kapcsolatok kultúrtörténeti vizsgálata Európában (Magyarországon kívül Belgium, Románia, Skócia, Svájc, Szlovénia régészeti lelőhelyein), a Közel-Keleten (Izrael, Törökország, Szíria) és Latin-Amerikában (Argentína, Bolívia). Könyveim a középkori Vác állattartásáról, az igásmarhák történetéről és a régészetileg azonosítható állatbetegségekről jelentek meg. Háromszáznál több szakcikk, illetve könyvfejezet szerzője vagyok és több gyűjteményes kötet szerkesztésében vettem részt. Fontosabb munkáim Animals in the urban landscape in the wake of the Middle Ages. British Archaeological Reports International Series 609, Tempus Reparaturn. Oxford, 1995. Camels in Antiquity: The Hungarian connection. Antiquity 70/268 (1996) 447-453. A háziállatok régészete. In: Visy Zs. (szerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 2003.60-64. A millennium of migrations: Protohistoric mobile pastoralism in Hungary. Bulletin of the Florida Museum of Natural History 44 (2003) 101-130. Régenvolt háziállatok. Budapest, 2006. Shuffling nags, Lame ducks. The archaeology of animal disease. Oxbow. 2013. Zooarchaeology in the Carpathian Basin and adjacent areas. In: Albarella, U. - Rizzetto, M. - Russ, H. - Vickers, K. - Viner-Daniels, R (eds.): The Oxford Handbook of Zooarchaeology. New York, 2017.99-112. Társszerzővel Bartosiewicz, László - Van Neer, Wim - Lentacker, An: Draught cattle: their osteological identification and history. Koninklijk Museum voor Midden-Afrika, Annalen, Zoologische Wetenschappen Vol. 281 (1997). Bartosiewicz, László - Bartosiewicz, Gábor: „Bamboo spine” in a Migration Period horse from Hungary. Journal of Archaeological Science 29/8 (2002) 819-830. Edwards, Ceiridwen J. et al.: Mitochondrial DNA shows a Near Eastern Neolithic origin of domestic cattle and no indication of domestication of European aurochs. Proceedings of the Royal Society B. 274 (2007) 1377-1385. Frantz, Laurent A. F. et al.: Genomic and archaeological evidence suggest a dual origin of domestic dogs. Science 352/6290 (2016) 1228-1231. Bartosiewicz, László - Gál, Erika: Ottoman Turkish influences on animal exploitation in 16th-17th century Hungary. In: Qakirlar, C. - Chahoud, J. - Berthon, R. - Pilaar Birch, S. (eds.): Archaeozoology of the Near East XII. Groningen, 2018.191-206. Ollivier, M. et al.: Dogs accompanied humans during the Neolithic expansion into Europe. Biology Letters, October (2018), https://doi.org/1O.1O98/rsbl.2O18.O286. BEDE ÁDÁK bedeadam@gmail.com 1980-ban születtem, Szentesen. 1999 óta foglalkozom az alföldi halmok tájrégészetével, állapotfelmérésével és tájtörténetével, emellett vizsgálom Csongrád megye és az Alföld egyéb tájrégészeti jelenségeit, településtörténetét, tájhasználatát, régészeti topográfiáját és helyneveit is. 2006-ban a Szegedi Tudományegyetemen szereztem magyartanár és régész diplomát. Kezdetben a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságon, majd a Móra Ferenc Múzeumban dolgoztam régészként. Jelenleg a Szegedi Tudományegyetem Földtani és Őslénytani Tanszékén posztdoktori ösztöndíjas vagyok. 2008-ban doktorandusz­­ként bekapcsolódtam a tanszék régészeti geológiai programjába, amelynek fő kutatási profilját a geoarcheológiai, régészeti sztratigráfiai, paleoökológiai és környezettörténeti elemzések adják. 2015-ben, a Szegedi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolája hallgatójaként szereztem meg tudományos fokozatomat (PhD). Fontosabb munkáim Szentes halmai. Szentesi Műhely Füzetek 10. Szentes, 2008. A közép-tiszántúli halmok neveinek tájtörténeti szempontú jellemzése. Crisicum 9 (2016) 7-19. Kurgánok a Körös-Maros vidékén... Kunhalmok tájrégészeti és tájökológiai vizsgálata a Tiszántúl középső részén. Budapest, 2016. Halomkataszterezési munkálatok a Tiszántúl középső részén. In: Benkő E. - Bondár M. - Kolláth Á. (szerk.): Magyarország Régészeti Topográfiája. Múlt, jelen, jövő. Budapest, 2017. 45-66. Társszerzővel Bede Ádám - Czukor Péter: A kétegyházi kurgánmező roncsolt halmainak helyreállítási javaslata. Crisicum 10 (2018) 7-30. Bede Ádám - Sümegi Pál: Régészeti geológiai és tájökológiai vizsgálatok tiszántúli halmokon. Geoszférák 2015 (2016) 59-87. Bede Ádám - Szarka József: Egy középkori határjárás nyomában. A Fábiánsebestyénhez tartozó Rekettyés rét 1523-as határjárása. Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 2002 (2003) 51-72. Gallé László - Bede Ádám: Az alföldi halmok értékeinek pusztítása. In: Molnár Gy. (szerk.): A civilizáció káros hatásai az élővilágra Magyarországon. Budapest, 2019.107-112. Sümegi Pál - Bede Ádám - Szilágyi Gábor: Régészeti geológiai, geoarcheológiai és környezettörténeti elemzések régészeti lelőhelyeken. A földtudományok és a régészet kapcsolata. Archeometriai Műhely 12 (2015) 135-149. Sümegi Pál - Jakab Gusztáv - Náfrádi Katalin - Törőcsik Tünde - Gulyás András - Bede Ádám: Antropogén és természetes üledékgyűjtő rendszerek elemzésének jelentősége a komplex archeobotanikában. In: Törőcsik T. - Náfrádi K. - Sümegi P. (szerk.): Komplex archeobotanika. Szeged, 2015.23-60. T. BÍRÓ KATALIN I tbk@ace.hu Budapesten születtem 1956-ban. Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen régészet, földtudományok, angol nyelv és irodalom, történelem szakra jártam. Diplomát ős- és kora középkori régészetből szereztem. A doktori diplomamunkám 1984-ben védtem meg. A kandidátusi címet A kései neolitikum kőeszközei és nyersanyagforgalma a magyar Alföldön című munkámmal 1991 -ben nyertem el. Kőzettanból doktori szigorlati vizsgát, földtanból kandidátusi szigorlati vizsgát A KÖTET SZERZŐI 363

Next