Ilon Gábor (szerk.): Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0 (Budapest, 2019)
A kötet szerzői
BÁCSKAI ISTVÁ femkereses@gmail.com Fontosabb munkáim BÁLINT MARIANNA regesz@hajdusagimuzeum.hu A KÖTET SZERZŐI 1962-ben születtem Hajdúnánáson. Végzettségemet tekintve rádió-televízió műszerész vagyok, de a történelem szeretete, a múlt megismerésének vágya fokozatosan terelt a múzeumok és a régészek felé. Rengeteg terepbejáráson vettem részt a nyíregyházi Jósa András Múzeum szervezésében és irányításában. A régészettel történő ismerkedésem első éveiben megtapasztaltam, hogy fémdetektor nélkül is hasznos segítője lehet az ember a régészettudománynak. Az első lelőhelyek önálló felfedezése során már szem előtt tartottam, hogy a leleteknek a legjobb helyük a múzeumokban van. Meglehetősen szokatlan körülmények között ismertem meg a fémkereső készüléket. A Technolab Kft. geofizikai kutatásaihoz kapcsolódóan használtam először egy egyszerű, házi készítésű fémkeresőt nagy méretű vastárgyak felkutatására. Az áttörést V. Szabó Gáborral, az ELTE BTK Régészettudományi Intézetének oktatójával való találkozás hozta meg számomra. Az M3 autópálya Hajdú-Bihar megyei szakaszán, valamint az M35-ös autópálya nyomvonalának feltárása alkalmával próbáltam meg először célzott tudatossággal a régészet szolgálatába állítani a fémkereső készüléket. V. Szabó Gábor a műszer használatában nagy lehetőséget látott a bronzkori kincsleletek kutatása terén és megalakította bronzkori kutatócsoportját. A kutatócsoportban végzett munkám során megismertem a régészeti kutatás alapvető módszereit, így a műszeres leletfelderítés módszerét a régészeti kutatás igényeihez formáltam. Műszeres leletfelderítőként a Pelta Bt.-nél dolgozom, jelenleg is több múzeummal állok szerződéses kapcsolatban. Kitüntetéseim: 2006. A kulturális örökség megmentéséért díj; 2010. A régészeti örökségért - Schönvisner István-emlékérem. Saulusból Paulus. In: Bálint M. - Szentpéteri J. (szerk.): Saulusból Paulus. Fémkeresővel a régészek oldalán. Budapest-Hajdúböszörmény, 2017.13-29. A vaskor hajnalán. Nánási Kalendárium (2007) 33-38. Kincs a lápban. Magyar Múzeumok. A Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület online magazinja: http://svn.magyarmuzeumok.hu/targy/5O_kincs_a lapban, 2010. május 10. Fémbe zárt történelem. In: Somogyvári Á. - Szentpéteri J. - V. Székely Gy. (szerk.): Településtörténeti kutatások Solt-Tételhegy, Kiskunfélegyháza, Amler-bánya. Archaeologia Cumanica 3 (2014) 235-244. A műszeres leletfelderítés helye napjaink régészeti kutatásában. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52 (2010) 1-12. Tézisek, kérdések, gyakorlati tapasztalatok. Műszeres leletfelderítés a Bükkábrány-lignitbánya kitermeléséhez kapcsolódó régészeti feltáráson. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 53 (2014) 223-242. A varázs. In: Szekeres Gy. (szerk.): Istenek árnyékában. Betekintés a bronzkori élet mindennapjaiba. Hajdúsági Közlemények 20 (2015) 17-43. 1972-ben születtem Hajdúhadházon. 1996-ban végeztem a József Attila Tudományegyetem földrajz-történelem szakán, majd 1997-ben ugyanitt régészet szakon. Ásotthalom régészeti topográfiája és településtörténete címmel védtem meg szakdolgozatomat. 1997-ben nyertem felvételt az ELTE BTK Mediaevisztika Doktori Iskolájába, ahol nappali tagozatos ösztöndíjasként folytattam tanulmányaimat. A Doktori Iskola keretein belül a Duna-Tisza-közi Árpád-kori településhálózat környezeti hátterét, kialakulását, topográfiai jellegzetességeit vizsgáltam. Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Dorozsma-Majsai homokhát területén című doktori disszertációmat 2007-ben védtem meg. 2000-től a Kulturális Örökség Igazgatóságán dolgoztam, mint az Észak-Alföldi régió kirendeltség vezetője. A hivatal átszervezése után a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Debreceni Regionális Irodáján irodavezető-helyettesként dolgoztam. 2011-2012 között a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Kulturális Örökségvédelmi Irodájának régész felügyelője voltam. 2013-tól a Hajdúsági Múzeum régészeként dolgozom. Fő kutatási területem a régészeti topográfia, az Árpád-kori településhálózat kutatása, a környezetrégészet, tájtörténet. Fontosabb munkáim Az Árpád-kori településhálózat rekonstrukciója a Duna-Tisza köz déli részén. In: Blazovich L. (szerk.): Tanulmányok Csongrád megye történetéből XXVI. Szeged, 1998.39-50. Az Árpád-kori településhálózat környezeti háttere a Dorozsma-Majsai homokhát területén. In: Füleky Gy. (szerk.): A táj változásai a Kárpát-medencében a történelmi események hatására. A Szent István Egyetemen Gödöllőn 2000. június 28-29-én megtartott tudományos konferencia kiadványa. Budapest-Gödöllő, 2000.170-174. Korai Árpád-kori objektumok a 26/78. lelőhely 1998. évi feltárásán. In: Szalontai Cs. (szerk.): Úton Útfélen. Múzeumi kutatások az M 5 autópálya nyomvonalán. Szeged, 2003.107-115. Cölöpszerkezetes faház a Kiszombor-Nagyszentmiklósi úti Árpád-kori településen. MFMÉ-Studia Archaeological (2003) 333-340. Landscape Development and Soil Formation in the Danube-Tisza Interfluve. In: Laszlovszky, J. - Szabó, R (eds.): People and Nature in Historical Perspective. Budapest, 2003.157-174. Előzetes jelentés Kiszombor-Nagyszentmiklósi úton végzett kora Árpád-kori falufeltárásról. A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 47 (2005) 215-228. Adatok Debrecen-Erdőspuszta középkori történetéhez. (Leletmentés Debrecen-Fancsika középkori falutelepülés területén. In: Cabello, J. - C. Tóth N. (szerk.): Erősségénél fogva várépítésre való. Tanulmányok a 70 éves Németh Péter tiszteletére. Nyíregyháza, 2011.119-138. Kulturális örökségi elemek a tájérték meghatározásában. Műemlékvédelem 2011/1.11-20. Társszerzővel Bálint Marianna - Bató Szilvia: Kelebia régészeti topográfiája és településtörténete I. Cumania 18 (2002) 125-169. Bálint Marianna - Laszlovszky József - Romhányi Beatrix - Sabján Tibor - Takács Miklós: Középkori falvak és határok. In: Visy Zs. (főszerk.): Magyar régészet az ezredfordulón. Budapest, 2003.383-388. A KÖTET SZERZŐI 361