Ilon Gábor (szerk.): Régészeti nyomozások Magyarországon 2.0 (Budapest, 2019)
A kötet szerzői
Dendroclimatologiam facere, necesse est! Dendrokronológia és/vagy dendroklimatológia? In: Kázmér M. (szerk.): Környezettörténet II. Környezeti események a honfoglalástól napjainkig történeti és természettudományi források tükrében. Budapest, 2011.185-193. Famaradványok a 9. és 10. századból. In: Szőke B. M.:A Karoling-kor a Kárpát-medencében. A Magyar Nemzeti Múzeum állandó kiállítása. Kiállítási katalógus. Budapest, 2014. 129-134. Őrtilos - Zrínyi-Újvár kútjából származó famaradványok dendrokronológiai vizsgálata. A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményeid (2018) 5-18. Hogyan ismerhető meg az egykori korok növényzete? A növényzetrekonstrukció lehetőségei. (Örökségünk védelme és jövője 4. Kertek.) Studia Agriensia 37 (2018) 24-32. Társszerzővel Grynaeus András - Grynaeus Tamás: Kísérlet a középkori Kárpát-medencei növényföldrajz rekonstruálására. Botanikai Közlemények 86-87 (2000) 67-76. Grynaeus András - Sarkadi Márton: A soproni Szentlélek-templom tetőszerkezete (Műemléki kutatások természettudományos diagnosztikai háttérrel 2.) Művészettörténeti Értesítő 56 (2007) 83-93. Papp Adrienn - Grynaeus András: Budapest török fürdőinek kormeghatározása. Budapest Régiségei 54 (2011) 259-273. Papp Szilárd - Sarkadi Márton - Tóth Boglárka - Grynaeus András: A nyírbátori Szent György-templom felülről - fedélszerkezet és dendrokronológia. In: Kollár T. (szerk.): Művészet és vallás a Felső-Tisza-Vidéken. Nyíregyháza, 2014.153-163. Tóth Boglárka - Sófalvi András - Botár István - Grynaeus András: Udvarhelyszéki templomtornyok és történeti faszerkezetek dendrokronológiai keltezése. Az „udvarhelyi tölgykronológia” (1.) Lustra 11/1 (2015), 4-13. (2.) Lustra III/1 (2016), 30-41. Tóth Boglárka - Botár István - Grynaeus András: A gyergyószentmiklósi római katolikus plébániatemplom tornyának és tetőszerkezetének dendrokronológiai vizsgálata. In: Demjén A. (szerk.): Gyergyószentmiklós a régészeti kutatások tükrében. Kolozsvár-Gyergyószentmiklós 2016.107-128. ILON GÁBOR I ilon.gabor56@gmail.com Várpalotán születtem 1956-ban. Régész diplomával is rendelkezem. 1982-től Pest, Veszprém és Vas megye múzeumaiban, illetve 2008-tól országos régészeti intézményeknél, többnyire vezető beosztásban dolgoztam. 18 éven át oktattam a régészettudomány alapjait a szombathelyi Főiskolán. Itt egy új hazai szakmát, a 2 éves régésztechnikus képzést is megalapítottam (1994), vezettem és oktattam azon 2006-ig. Fő kutatási területem a bronz- és a vaskor, valamint az archaeometria. Másfél száz az önálló tudományos publikációim száma, és közel egy tucat könyv szerzője is vagyok. Közel 30 kiadvány önálló vagy társszerkesztője voltam. A pápai bronzkoros konferencia kötetét (1996), a hazai őskor kutatóinak III. és VI. országos konferenciáinak monográfiáit (2004,2009) is én rendeztem sajtó alá, ahogy a 2007. évi kőszegi Castrum Bene konferencia tanulmányait is (2008). A máig élő Pápai Múzeumi Értesítőt megalapítottam (1988) és adtam ki a 6. számig. Fontosabb munkáim A késő halomsíros - kora urnamezős kultúra temetője és téli települése Németbánya határában. Pápai Múzeumi Értesítő (1996) 89-208. A bronzkori halomsíros kultúra temetkezései Nagydém-Középrépáspusztán és a hegykői edénydepot. Savaria, Pars Archaeologica 24/3 (1999) 239-276. Beiträge zum Metallhandwerk der Urnenfelderkultur - Gór (Kom. Vas, Ungarn). In: Jerem, E. - Lippert, A.: Die Osthallstattkultur. Akten des Internationalen Sym. Sopron, 1994. Budapest, 1996.171-186. Szombathely őskori településtörténetének vázlata. Szombathely, 2004. Das Rad, die Sonne, das Wasservogel und der Vogelbarken auf spätbronzezeitlichen Schwertern ... mögliche Ausdrucksformen des Handels oder anderer Beziehungen? In: Marta, L. (Hrsg.): Die Gáva-Kultur in der Theißebene und Siebenbürgen. Satu Mare Studii si Comunicári, Ser. Arheologie, XXVIII/1. Satu Mare, 2013.169-209. Társszerzővel Ilon Gábor - Sabján Tibor: 15. századi cserépkályhák Külsővátról. Ház és Ember 5 (1989), 57-110. Ilon Gábor - Ughy István: Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. Szombathely, 1993. (további 6 kiadás) Ilon Gábor - Varga István: Bauxit a kerámiában. Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 19/20 (1994) 133-140. Juhász Imola et al.: A Marcal-völgye története az őskortól a középkorig egy környezet-régészeti vizsgálat tükrében - Mezőlak-Szélmező tőzegláp geoarcheológiai vizsgálatának eredményei. Savaria, A Vas megyei múzeumok értesítője 29 (2005) 147-216. Sümegi Pál et al.: Szombathely-Zanat késő urnamezős korú temetője és a lelőhely más ős- és középkori emlékei. Természettudományos vizsgálatokkal kiegészített anyagközlés. VIA Kulturális örökségvédelmi kismonográfiák 2. Budapest, 2011. Marková, Klára - Ilon, Gábor: Slovakia and Hungary. Chapter 44. In: Fokkens, H. - Harding, A. (eds.):7/?e Oxford Handbook of the european Bronze Age. Oxford, 2013.813-836. KERTÉSZ RÓBERT kertesz@djm.hu Szentesen születtem 1964-ben. 1989-ben végeztem Szegeden, a József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, régészet és történelem szakon. Ezt követően máig a szolnoki Damjanich János Múzeum régészeként, 1998 és 2001 között igazgatójaként tevékenykedtem. Fő kutatási területeim: felső paleolitikum, epipaleolitikum, mezolitikum, Kárpát-medence neolitizációja, valamint a középkori, kora újkori Szolnok (vár, város, Tisza-hidak). Eredményeim közül tudományos szempontból kiemelkedik az Alföldön korábban ismeretlen epipaleolit, mezolit vadászcsoportok táborhelyeinek kimutatása és feltárása, valamint Magyarország legkorábbi állandó folyami átkelőjének, az 1562-ben épített szolnoki Tisza-hídnak a beazonosítása. Az Alföld őstörténete a kora holocénban című egyetemi doktori disszertációmat 1996-ban védtem. Ugyancsak 1996-ban Makkay János régésszel (MTA Régészeti Intézete) közösen nemzetközi ősrégészeti konferenciát és kiállítást szerveztünk Szolnokon From the Mesolithic to the Neolithic címmel. 2003-tól egy magyar-amerikai közös projekt keretében közreműködtem a Dunántúl mezolitikumának kutatásában. Az elmúlt három évben (2017-2019) a szolnoki várban folytattam ásatásokat, ahol - egyebek mellett - rábukkantunk a 11. századi ispáni vár sáncárkára, továbbá feltártunk egy 16. századi kaszárnyaépületet és egy 16-17. századi oszmán palota jelentős részét. Eddigi munkásságom során több mint 100 jelentősebb tudományos és népszerűsítő publikációt készítettem, részben társszerzőként. Részt vettem a jászberényi, valamint a szolnoki múzeum jelenlegi állandó régészeti kiállításainak, valamint a Magyarország utolsó negyedszázadának régészetét reprezentáló, Régészetünk jelentős feltárásai című tárlat (Magyar Nemzeti Múzeum, 2001) rendezésében. A fentiek mellett rendezője voltam „...A budai pasa... belekezd vala hidat rakni...” című vándorkiállításnak, amely a szolnoki hódoltság kori tiszai átkelők régészeti kutatását mutatta be. 366 A KÖTET SZERZŐI