Kollár Árpád - Tamáska Máté (szerk.): A genius loci. Irodalom és építészet - TÉRformák – TÁRsadalomformák 5. (Budapest, 2019)

A társadalommérnök. Az épített környezet olvasatai a 20. század közepén (kiállítási katalógus)

PIAC ÉS DEMOKRÁCIA A pécsi városközpont lassú áttolódásának áldozatául esett a régi piac. Ma négy piaca is van a városnak, de egyik se az igazi: az egyik nyomorúságosabb, mint a másik. Mintha szégyellné piacait a város. A„kispiac”-ot kerítés mögé, házak közé, tűzfalak árnyékába rejtették. A „nagypiac” a távolsági autóbusz pályaudvarral osztozik egyetlen szűk téren. Nem értem. A piac mindig a városi élet fóruma, központja volt. Áruk és hírek cseréltek itt gazdát. Az eleven élet lüktetett a sátrak között. (Tüskés Tibor) Győr, Széchenyi tér piac, máj. 1. felvonulás, Mária oszlop Fortepan - Konok Tamás gyűjteménye (1940-es évek) És a piacok. A macskaköves főtéren zajlott hajnaltól kezdve a piac a lovas kocsikkal, kézi járművekkel és biciklin vagy gyalogosan piacra vitt árukkal. Ezen a fórumon cserélődtek az áruk és a vélemények, a hírek és a nézetek. Ám a század közepén az ötvenes években valami érthetetlen változás történt: ezek a terek megsemmisültek. A piacokat zugokba telepítették, a főtereket beparkosították a városi élet nyilvános színhelyeit művelődési házakba, közgyűlési termekbe szorították vagy sportpályákra száműzték. (Erdei Ferenc) Siófok, Főtér, Fortepan Jurányi Attila gyűjteménye (1925) Esztergom, kispiac - Rákóczi tér, képeslap (1910 körül) Sajókazinc régi község részletes kompozíciós tervtanulmánya, készítette Bella Tibor, MM. gyűjteménye (1954) Esztergom Rá­kóczi tér rendezése a mozival, készítette Sedelmayer János, MNL gyűjteménye (1956) 223

Next