Kőszegi Margit - Dancs Réka Rebeka (szerk.): TTK. Tér – Táj – Kép - Dimenziók 6. (Budapest, 2023)
MÁTAY Mónika - TRÁDLER Henrietta • Térfoglalás Kőszegen
TÉRFOGLALÁS KŐSZEGEN evangélikus templomokat, zsinagógákat, lakóépületeket, szállodákat, emellett ipari létesítményeket, gyárakat is tervezett. A korban közkedvelt historizmus követője, keverte a különféle stílusokat. Schöne evangélikus volt, de minden felekezet számára tervezett imaházat. A kőszegi plébániatemplom háromhajós, a bejárat felett álló torony 57 méter magas, a város legmagasabb építménye. Figyelemre méltó, hogy a Mátyás-templom tornya 80 méter, ebből a perspektívából értékelhető igazán a kőszegi teljesítmény! A főtorony mellett két további melléktorony díszíti az épületet, a tetőzeten huszártornyot is elhelyeztek. A templomépítés terve már évtizedekkel korábban, a reformkorban megszületett, amikor egyértelművé vált, hogy a helybeli katolikus közösség kinőtte a Szent Imre-templomot, ahol addig a miséket tartották. Az ötlet Győri János plébánostól származott, aki közel három évtizeden át lelkiismeretesen szolgálta a kőszegieket. Erősen kötődött a városhoz, hiszen gyerekként szüleivel a kőszegi plébánián élt, az elemi iskola elvégzése után a szombathelyi királyi gimnázium növendékeként kitűnő eredménnyel végzett. Tanulmányai befejezését követően 1812-ben káplánként került Kőszegre. A hívek minden bizonnyal elégedettek voltak az ifjú káplánnal, 1821. december 31-én öt jelölt közül - jelentős szótöbbséggel - Győrit választották plébánossá.28 Az egykor evangélikus város a 19. század első felére jelentős rekatolizáción esett át, 1840- ben a teljes, közel hatezer fős lakosság (5870) kétharmada (3990) katolikus.29 Győri templomépítési javaslatát a városi tanács is megtárgyalta, és néhány nappal a halála után, 1849. július 9-én a városatyák döntést hoztak a pénz kezeléséről. Az évtizedekig tartó adományozás során jelentős összeget, 169 ezer forintot gyűjtöttek össze a hívek. A bevételi források között volt a Győri János-féle alapítvány tőkéje, gyűjtések, adományok, hagyatékok és perselypénzek. A Győri-féle hagyaték kezelői az összegyűlt tőkét nem takarékpénztárban helyezték el, hanem kisebb-nagyobb összegeket kölcsönöztek helybeli és környékbeli polgároknak. Az alaptőkét a kamatokból befolyó nyereségből gyarapították. Az efféle pénzgyűjtés bevett szokásnak számított, és biztos bevételt jelentett az alapítvány számára. Győri János testamentumában pontosan meghatározta, hol álljon a Jézus Szíve-templom.30 körültekintően döntött, választása a város különlegesen szép fekvésű részére esett. Az enyhén lejtős terület hátterében a hegyek láthatók, kiemelve a különlegesen szép templomépületet: a látvány lenyűgöző. A területet övező polgárházak megfelelő környezetet biztosítottak a templomépítéshez. A választást nyilván az is befolyásolta, hogy ez a központi hely jól megközelíthető az északi és a déli városrészekből egyaránt. Végül a tér elég tágas ahhoz, hogy jól érvényesülhet egy nagyobb méretű, körbejárható építmény. 28 Mátay-Trádler 2019: 133. 29 Uo. 30 Lásd Győri János végrendelete. Hivatkozza: Mátay-Trádler 2019: 133. 131