Kovács László: Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11–12. századi falusi temetője - Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 12. (Szeged–Budapest, 2019)
II. SÍRLEÍRÁSOK
II. SIRLEIRASOK 66 Patay Pál 1961. július 20-án délután utazott Debrecenből Magyarhomorogra, ahol a leletek előkerüléséről a következőket tudta meg: „Június elején több tanyasi gyerek67 a községtől É-ra kb. 5 km-re fekvő Kónyadombon rókalyukat akart kiásni. Eközben egy koponyára és embercsontokra találtak. A koponyát bevitték az iskolába Virág Zoltán ált. isk. tanárnak. Harmadnap Virág tanár 4 VII. oszt. tanulóval a helyszínre ment és ásni kezdtek. Hamarosan egy lókoponyát találtak, mellette egymásra keresztbe tett lólábszárcsontokat, valamint egy vas csikózablát és egy vas csatot. Tovább az ásást nem folytatták, a leleteket és csontokat behozták az iskolába. Utóbbiakat az igazgató megmutatta és átadta nekem. (A koponyát és a leleteket nem tudtam begyűjteni, mivel azok a pillanatnyilag szabadságon távollevő Virág tanár lakásán voltak.) Mivel az embercsontok között csak a jobb kar csontjait találtam, továbbá az ásásnál jelen volt 2 gyerek egybehangzó bemondásából arra következtethettem, hogy az embercsontváz részben még a földben van, elhatároztam, hogy azt feltárom. Ezért 21.-én korán reggel az adatokat szolgáltató gyerekkel a helyszínre mentem, ahol a sírt tovább és véglegesen feltártam. Megállapíthattam, hogy a rókalyukásás során a csontvázat a medencétől fölfelé bolygatták, ill. forgatták ki. Az alsó része még eredeti helyzetben voltak. Virág tanár ásása csak kb. 65-70 cm mélységig hatolt, a csontváz pedig 85 cm mélységben feküdt. Ezért csak a lábak fölé helyezett [m. 65 cm] lókoponyát találták meg. Jellegzetes honfoglaláskori nyílcsúcsok, íjmerevítő csontlemezek, vaskés, csiholóvas és vascsat képezték a mellékleteket. A lelőhely betájolása után a sírt nem temettem vissza, hogy esetleges további ásatásnál a sír helye támpontul szolgáljon.”68 1. sír (13-14. tábla) Részleges lovas temetkezésű 50-55 éves (mat.) férfi 69 gyermekek és állat által is megbolygatott, majd Virág Zoltán tanár vezetésével félig feltárt háton fekvő, nyújtott helyzetű, jó megtartású csontváza.70 Lekerekített sarkú téglalap alakú sírfoltjának csak a láb végi fele maradt megfigyelhető, sz: 65-90 cm, a lócsontok m: 65 cm, a sírgödör m: 85 cm, t: 44,5 vonás (= 110 °), a csontváz t: 43 vonás ( 118 °),71 hiányos vázh: 110 cm. Az PÁPA éves (18-21 hónapos) mén koponyáját az állkapoccsal együtt az alsó lábszárak és a lábfejek fölé helyezték orral a medence felé, két-két lólábcsont pedig a lókoponya két oldalán, egymáson keresztben, s részben a koponya alá nyúlva helyezkedett el. A medencétől felfelé megbolygatott emberi csontváz koponyáját a gyermekek az iskolába vitték, a többi megbolygatott csontot visszatemették. 66 A sírok leírásait Patay Pál (1. sír), Dienes István (2-401. sír) és Kovács László (402-540. sír) helyszíni dokumentációjának (sírlapjainak és sírrajzainak), valamint Dienes (1-14. sír), Langó Péter (15-401. sír) és Kovács (402-540. sír) leltárkönyvi bejegyzéseinek anyagából idézőjelek nélkül, az adatok összevonásával készítettem. Megjegyzendő, hogy Langó és Kovács a leltárkönyvbe a tárgyak helyzetét is bejegyezte, míg Dienes azok helyzetét illetően csak a dokumentációra utalt. A sírra vonatkozó jobb-bal adatokat felülnézetben, a csontvázét viszont a saját oldalaihoz viszonyítva neveztem meg. A sírleírásoknál használt rövidítések: mé: méret, elsősorban a sírgödör méretei, azaz h x sz: (hossza és szélessége fejvégen-középen-lábvégen), m: mélység, t: tájolás (vö. 71. jegyzet), vázh: a csontváz hossza a koponyatető és a bokák között a helyszínen mérve. A tárgyak leírásánál használt rövidítések: á: átmérő, h: hossz, m: magasság, mé: méretek, s: súly, sz: szélesség, v: vastagság. MNM AGy: A Magyar Nemzeti Múzeum Archeozoológiai Gyűjteménye, MNM BT: A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tára Gyűjteménye, E: SZTE ET: A Szegedi Tudományegyetem Embertani Tanszékének Gyűjteménye, ETM ET: A Természettudományi Múzeum Embertani Tárának Gyűjteménye. A mellékletek leírásának rendszere: 1. halotti felszerelés, 2. ruházat, 3. ékszerek, 4. fegyverek, 5. lószerszám, 6. eszközök, 7. kerámia, 8. állati maradványok, 9. ismeretlen rendeltetésű leletek, 10. pénzek. 67 Kiss György, Kovács Zoltán magyarhomorogi általános iskolai tanulók: Patay 1961/Jelentés 2, Napló 1. Kovács Zoltán vízhordóként Dienes István 1961. és 1962. évi ásatásán is dolgozott, Kiss Györgynek pedig az édesapja, id. Kiss György volt az 1985-88. évi ásatások munkavezetője. 68 A magyar homorogi leleteket és a csontanyagot magával víve Patay még 21-én visszautazott Budapestre. Patay 1961/Jelentés 2. Az emberi koponyát, a csikózablát és a hevedercsatot nem kapta meg, mert őrzőjük, Virág Zoltán szabadságon volt. Az őszi ásatás idején Dienes megkapta a koponyát, de a tárgyakat nem. Utóbbiakat Dienes levélbeli kérésére Virág decemberben postán küldte meg: Dienes 1962a/Napló 12-13. 69 Az alábbiakban az 1-401. sír csontvázainak nemi és életkori meghatározását Marcsik Antónia (SZTE Embertani Tanszék) kettős (koponya, illetve váz) jegyzéke alapján adtam meg. A listát kérésemre 1992. november 26-án küldte meg, szíves segítségét ezúton is megköszönöm. Amennyiben a csontmaradványok a nem meghatározására alkalmatlanok voltak - amit minden alkalommal jegyzetben említettem meg -, Dienes Istvánnak a sírleíráskor tett megjegyzését vettem át. 70 Patay 1961/Naplóhoz mellékelt sírrajz. 71 Patay Pál a vonásban megadott tájolási adatot É-tól az óramutató járásával egyező irányban adta meg, ezért a 44,5-nála 250 °-kal, a 43v 242 °kal azonos. Dienes István a sírgödör vagy a nyújtott helyzetű csontváz tájolását szintén É-tól, de az óramutató járásával ellentétes irányban mérte, s a számpárból csak az elsőt hagyta meg, hiszen a második az elsőből következett, 180 ° kivonásával; magam is ezt a módszert követtem. Az adott esetben a Patay-féle 250 °-110 ° Dienes szerint 110 °, a 242 °-118 ° irány pedig 118 ° 27