Kovács László: Magyarhomorog-Kónya-domb 10. századi szállási és 11–12. századi falusi temetője - Magyarország honfoglalás kori és kora Árpád-kori sírleletei 12. (Szeged–Budapest, 2019)
IX. A MAGYARHOMOROG-KÓNYA-DOMBI10. ÉS 11-12. SZÁZADI TEMETŐK EMBERTANI ANYAGA (Marcsik Antónia, Balázs János, Hajdú Tamás, Molnár Erika, Szeniczey Tamás)
IX. A MAGYARHOMOROG-KÓNYA-DOMBI 10. ÉS 11-12. SZÁZADI TEMETŐK EMBERTANI ANYAGA Marcsik Antónia,1 Balázs János,2 Hajdú Tamás,3 Molnár Erika,1 Szeniczey Tamás3 A Magyarhomoroghoz tartozó Kónya-domb területén 1961-1966 között 84 rézkori (Bodrogkeresztúri kultúra), 1962-ben 4 kelta sír, illetve a különböző ásatási időszakokban honfoglalás és kora Árpád-kori temető került feltárásra. Az 1. sír leletmentése Patay Pál nevéhez fűződik 1961-ben, majd 1961-1971 között Dienes István vezetésével a 2401. sír került napvilágra. Később Kovács László folytatta tovább az ásatást, és 1985-1988 között feltárta a 402-540. sírt (Kovács 1997). Az 540 sírból a honfoglalás kori sírok száma 17, a kora Árpád-koriaké 523.1 Utóbbi időszakok embertani anyaga az ásatás két szakasza szerint megosztott: az 1-401. csontváz az akkori szegedi József Attila Tudományegyetem Embertani Tanszékére került, a 402-540. pedig a Természettudományi Múzeum Embertani Tárának gyűjteményébe. Mindkét régészeti időszakból származó csontvázanyag együttes feldolgozása több tanulmányban szerepel, azonban minden esetben csak az 1401. sírok anyaga. A teljességre való törekvés igénye nélkül említjük a kö ANYAG ÉS A honfoglalás kori csontvázanyag jó, illetve közepes megtartású, azonban az Árpád-korból származók rendkívül töredékesek és nagyon hiányos megtartásúak. Az utóbbiak létszáma lényegesen csökkent,4 mindössze 503 csontvázmaradvány állt a vizsgálat rendelkezésére. A feldolgozás a klasszikus módszerek szerint történt. Az elhalálozási életkor, illetve életkorcsoportok vétkező feldolgozásokat. Három szakdolgozat megírására került sor 1992-ben és 2001-ben,2 a csecsemőcsontvázak feldolgozása - különböző lelőhelyek 10-11. századi gyermekanyagával - Kovács László idevonatkozó tanulmányában (Kovács 2015) szerepel. A legfontosabb foganomáliák Kocsis S. Gábor munkájában olvashatók (Kocsis 1993),3 a csontvázak kóros elváltozásait - különböző lelőhelyek anyagával együtt - Marcsik et al. 2002 mutatták be, és egy összehasonlító munkában néhány magyar homorogi koponya mérete is szerepel (SzathmáRY ET AL. 2008). A tanulmányban általában a történeti embertanban használt eredeti latin vagy görög kifejezéseket használtuk, törekedtünk a hagyományoknak megfelelő írásmód megtartására, és csak az általánosan ismerteknél alkalmaztunk fonetikus átírást. Jelen tanulmány célkitűzése a Magyarhomorog-Kónya-domb területen feltárt 10. és 11-12. századi embertani anyag metrikus és morfológiai eredményeinek bemutatása. MÓDSZER és a nemek meghatározása Acsádi-Nemeskéri 1970, a metrikus, morfológiai adatok felvétele és feldolgozása Alekszejev-Debec 1964 és Martin-Saller 1957, a testmagasság becslése Sjovold 1990, a magzat, illetve az újszülöttek megállapítása Fazekas-Kósa 1978, az anatómiai variációk Finnegan-Marcsik 1979, a taxonómiai meghatározás Lipták 1965, 1983, a patológiás jellegek Az 540 feltárt - sírszámok szerinti - csontvázanyag életkor (életkorcsoport) és a nemek meghatározása magában foglalja Kovács László meghatározását is olyan esetekben, ahol a csontvázanyag utólagosan elveszett, vagy rendkívül töredékes megtartású volt. Kovács Lászlónak - a dokumentáció és a fényképanyag rendelkezésünkre való bocsátásáért - köszönetünket fejezzük ki. Az Árpád-kori egyének száma a magzattal együtt 524. Csányi Bernadett: Egy 10-11. századi széria embertani anyagának feldolgozása különös tekintettel a koponyákra (Magyarhomorog-Kónya domb). Kézirat. SZTE Embertani Tsz. 2001. Szigeti Tamás: A Magyarhomorog-Kónyadombi 10-11. századi temető vázcsontjainak metrikus és paleopatológiai feldolgozása. Kézirat: SzTE, Embertani Tsz. 2001. Mivel mindkét szakdolgozat csak a Szegeden őrzött csontanyag vizsgálatára korlátozódott, a teljes populáció bemutatásához meg kellett vizsgálnunk a TTM Embertani Tárában őrzött anyagot is, továbbá ki kellett bővítenünk a taxonómiai, valamint a patológiai elemzést, továbbá bemutatni a részletes demográfiai adatokat és a populáció biológiai távolságát. Bognár Judit: Magyarhomorog-Kónya-domb honfoglalás kori csontvázainak paleodemográfiai vizsgálata. Kézirat. JATE Embertani Tsz. 1997. Kocsis S. Gábor: Ásatási leletekből származó maradandó frontfogak makro morfológiai fejlődési rendellenességeinek jellemzői és azok előfordulásának gyakorisága. Kandidátusi értekezés. Budapest 1993. Csányi Bernadett fentiekben említett szakdolgozata az anatómiai variációk részletezését és a fogak vizsgálatát is magában foglalja. Kocsis S. Gábor munkájában a frontfogak rendellenességeit dolgozta fel, így az anatómiai variációk részletessége és a fogak vizsgálata nem képezi a tanulmány tárgyát. Az Árpád-korra datált csontvázanyag tárolási és egyéb nehézségek miatt veszett el. 557