Krausz Tamás - Radnóti Klára - Sashalmi Endre (szerk.): Apologia historiographiae. Az orosz történelem évszázadai (Budapest, 2023)
Pók Attila: Marxizmus a magyar középkorkutatásban
Marxizmus a magyar középkorkutatásban 437 sírba zuhant az ország. Erős, de valójában igaz a metafora: a középkori Magyar Királyság több mint 150 évre eltűnt a térképről, északnyugati részei beépültek a Habsburg Birodalomba, a központi részek az oszmán-törökök uralma alá kerültek, a keleti Erdély pedig a két nagyhatalom között egyensúlyozva próbált fennmaradni. Innentől kezdve a magyar állam és a magyar nép története nem fedte egymást, és a főáramú marxista felfogás szerint a magyar történelem központi kérdése az lett, hogy az osztályharcok hogyan befolyásolják a függetlenségért folytatott folyamatos harcot. A marxista gondolkodás ezen irányvonala mentén ugyanis a haladás a marxista érvelésben nagyon fontos fogalom, ebben az összefüggésben „a feudális maradványok” felszámolását, a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet megnyitását jelenti) csak szuverén országban valósítható meg teljes mértékben. Az így kibontakozó „polgári átalakulás” végső soron egy kizsákmányolás nélküli szocialista-kommunista társadalom létrejöttének feltételeit készíti elő... III. A korai és középkori magyar történelem legátfogóbb és legterjedelmesebb marxista értelmezését Molnár Erik dolgozta ki, 1941-től kezdve. Ezekben az eredetileg esszéstílusban, kevés lábjegyzettel, szisztematikus historiográfiai bevezető nélkül írott könyvekben Molnár a magyar történelem újraértelmezésével állt elő a legkorábbi időszakoktól az első magyar királyi dinasztia, az Árpádok uralmának 1301-ig tartó végéig. Azt próbálta bebizonyítani, hogy a történelmi fejlődésnek a marxizmus klasszikusai által meghatározott törvényei megfelelően alkalmazhatóak a magyar történelemre is. Ezen általános törvények szerint a patriarchátust és a patriarchátust, a katonai demokráciát a magántulajdon, az osztálytársadalom és az állam létrehozása követte. A rabszolgatartás hiánya miatt a korai magyar történelem fő vonalát értelmező marxista paradigmába azonban nem volt teljesen beilleszthető ez az elmélet. Molnár ezt a problémát úgy próbálta kiküszöbölni, hogy a hiányt 4 Elekes 1963. 290. 5 Molnár 1941; Molnár 1943; Molnár 1943A.