Ring Orsolya: A Nemzeti Színház-kép változásai és változatai a késői Kádár-korszakban - TÉRformák – TÁRsadalomformák 6. (Budapest, 2019)
BIBLIOGRÁFIA
HIDY Péter (szerk.) (1983): A közművelődés helyzete és fejlődésének távlatai című Művelődési Minisztérium tárcaszintű kutatási főirány középtávú terve. 1981-1985. Budapest. HOFER Miklós (1987): Az új Nemzeti Színház építészeti terve. In: KERÉNYI Ferenc (szerk.): A Nemzeti Színház 150 éve. Budapest: Gondolat, 187-198. HUBAY Miklós (1983): Semmi vész: a sírásó magyar, a lakás is magyar, az amerikai kurvák is magyarok, avagy mitől lesz magyar a nemzet színháza? In: ANTAL Gábor (szerk.): Színházművészetünkről. Budapest: Kossuth, 385-394. ILLÉS Jenő (1973): A revizor. Film Színház Muzsika, 1973. március 17.3. IMRE Zoltán (2008a): Tretyak, te nem jelentesz? A Nemzeti Színház 1981 -es Halleluja-előadása kapcsán a Kádár-kori tiltásokról. Színház 41 (2008) 11: 60-68. IMRE Zoltán (szerk.) (2008b): Alternatív színháztörténetek - Alternatívák és alternatívák. Budapest: Balassi. IMRE Zoltán (2009): A színház színpadra állításai: elméletek, történetek, alternatívák. Budapest: Ráció Kiadó. IMRE Zoltán (2011): (Nemzeti) kánon és (nemzeti) színház. Vita a Bánk bán 1930-as centenáriumi színpadra állításáról. Forrás (2011)11: 91-93. IMRE Zoltán (2013): A nemzet színpadra állításai: a magyar nemzetiszínház-elképzelés változásának főbb momentumai 1837-től napjainkig. Budapest: Ráció. IMRE Zoltán - RING Orsolya (2010): Szigorúan bizalmas. Dokumentumok a Nemzeti Színház Kádár-kori történetéhez. Budapest: Ráció Kiadó. IMRE Zoltán - RING Orsolya (2018): Szigorúan titkos. Dokumentumok a Kádár-kori színházirányítás történetéhez. 1970-1982. Budapest: PIM-OSZMI. JÁKFALVI Magdolna (2005): Kettős beszéd - egyenes érzés. In: KISANTAL Tamás - MENYHÉRT Anna (szerk.): Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete. Budapest: JAK-L’Harmattan. 94-107. JÁKFALVI Magdolna (2006): Avantgárd - színház - politika. Budapest: Balassi Kiadó. KADELKA László (2017): 100 éve született Marton Endre, korszakának legsikeresebb rendezője. https://bit.ly/2qv8mXc (Utolsó letöltés: 2019. augusztus 15.) KALMÁR Melinda (1998): Ennivaló és hozomány: A kora kádárizmus ideológiája. Budapest: Magvető. KALMÁR Melinda (2008): Az emberi tényező: ideológiai átalakulás az 1970-es években. In: MAJTÉNYI György - SZABÓ Csaba (szerk.): Rendszerváltás és Kádár-korszak. Budapest: Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára - Kossuth Kiadó. KARINTHY Márton (2007): A vihar kapuja. Színművészeti főiskolások ’68- 73. (Egy családregény eleje). Budapest: Ulpius-ház Könyvkiadó. KAZIMIR Károly (1973): Színházi gondok. Új írás (1973) 6. sz. Megjelent: ANTAL Gábor (szerk.): Színházművészetünkről. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 74-85. KÉKESI KUN Árpád (2007): A rendezés színháza. Budapest: Osiris. KÉKESI KUN Árpád (2018): A befejezettnek mondott befejezettség drámája: Marton Endre és a Marat halála. In: DERES Kornélia - HERCZOG Noémi (szerk.): Színház és társadalom. Budapest: József Attila Kör (JAK). KERÉNYI Ferenc (szerk.) (1987a): A Nemzeti Színház 150 éve. Budapest: Gondolat. KERÉNYI Ferenc (1987b): A nemzeti színházi eszme és gyakorlat néhány történeti kérdéséről. Irodalomtörténeti közlemények 91-92 (1987) 3: 285-295. KERÉNYI Ferenc (1987c): A nemzeti romantika színháza. In: Uő. (szerk.): A Nemzeti Színház 150 éve. Budapest: Gondolat. KERES^URY Dezső (1983): A Nemzeti Színház és a magyar dráma. In: ANTAL Gábor (szerk.): Színházművészetünkről. Budapest: Kossuth Könyvkiadó, 260-278. KIS ANTAL Tamás - MENYHÉRT Anna (szerk.) (2005): Művészet és hatalom. A Kádár-korszak művészete. Budapest: JAK-L’Harmattan. KISS Balázs (1994): Michel Foucault hatalomfelfogásáról. Politikatudományi Szemle (1994) III/1.43-71. 162