Takács Miklós: Partes inferiores. Tanulmányok a Kárpát-medence déli részének középkori településrégészetéről - Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia 22. (Budapest, 2021)

XVII. A Délvidék a 14. század végétől a 16. század közepéig

256 XVII. A Délvidék a 14. század végétől a 16. század közepéig térdre kényszerítő I. Murád szultán (1362-1389) hozott létre. E fegyelmezett gyalogoskatonák, a tö­rök csatarendek derékhadaként, meg tudták törni a páncélos lovagok támadását, azaz fel tudták fogni a mindent elsöprőnek kikiáltott, egyébként azonban rendezetlen hadrendű lovasrohamot. A felsorolt tényezőkhöz talán azt is hozzátehet­nénk, hogy a Drinápolyban berendezkedő oszmán­törökök viszonylag hamar kiismerték magukat a Balkánon, különösképpen e tagolt domborzatú nagytáj úthálózatának a jelentőségével kerültek hamar tisztába, így helyes módon tudták összpon­tosítani erejüket a stratégiai szempontból fontos utak, hágók, révek, illetve városok meghódítására. A II. bolgár állam törökellenes harcának esélyeit je­lentősen csökkentette, hogy az oszmán-törökök már 1371-ben uralmuk alá tudták vonni a Balkán-fél­sziget szárazföldi főútvonalának, a Drinápoly- Szófia-Nis útnak egy jelentős szakaszát, miután a Marica-parti Csemomenben tönkreverték a Kelet- Szerbiát és Nyugat-Bulgáriát uraló két szerb tarto­mányúr seregét. Egy-egy balkáni ország meghódítása rendszerint több lépésben zajlott.1609 Az oszmán-törökök első lépésként a határvédő várakat és hátországukat tá­madták folyamatosan, mintegy felőrölve a védelem erejét. Második lépésként került sor a sorsdöntő (vagy legalábbis az oszmán-törökök ellenfelei által ilyennek vélt) összecsapásra: egy ilyen összecsapás klasszikus példája az 1389-es rigómezei csata.1610 Az ilyen csaták megnyerése után egy sajátos, ket­tős hatalmi időszak következett, amely az ellenállás bázisát végleg felőrölte. Az összes balkáni ország­ban bukkantak fel ezen időszakban a törökökkel kiegyezni vágyó, nekik behódolni igyekvő helyi főemberek. Oszmán-török szempontból egy-egy or­szág elfoglalása a negyedik fázisban zárult le végle­gesen, amikor az uralkodó székhelyét és fontosabb várait is sikerült elfoglalni, illetve megszállni. Ez - ismét a legklasszikusabb példánál maradva - Bi­zánc esetében a főváros, Konstantinápoly 1453-as bevételét jelentette.1611 A történeti szakirodalomban, de talán még in­kább a népszerűsítő munkákban elterjedt azon né­zet, hogy az 1389-es rigómezei csata a középkori szerb állam bukásának időpontja. Az oszmán-török foglalás sajátságai, illetve a törököket keletről fe­nyegető mongolok miatt azonban Szerbia bukásá­nak a folyamata egészen 1459-ig, a Duna partján álló Szendrő várának elfoglalásáig elhúzódott.1612 Nem tudta megakadályozni a szerb állam bukását az sem, hogy Hunyadi János révén a Magyar Ki­rályság jelentős eredményeket ért el a törökelle­nes harcokban.1613 A siker kiaknázását személyes ellentétek is akadályozták. A szerb közegben ve­zető szerepre törő és a despotai rangot megszerző Brankovics család ugyanis a Hunyadi családdal ellenséges viszonyban álló magyarországi bárói ligával került szoros kapcsolatba.1614 Ennek tudha­tó be, hogy a Brankovicsok sem Hunyadi 1448-as hadjáratában (a második rigómezei csatában), sem pedig a nándorfehérvári vár 1456-os sikeres védel­ 32. kép. 15. századi sisak a szerbiai Szendrő (szerb: Smederevo) várában berendezett kiállítás anyagából (Wikipedia Creative Commons nyomán) Fig. 32. 5lh century helmet from the material of the exhibition in the castle of Smederevo, Serbia (after Wikipedia Creative Commons) 1609 A magyar szakirodalomban e folyamat törvényszerűségeit legvilágosabban Szakály 1986­, 113 fogalmazta meg: „a török biro­dalom állig felfegyverzett katonaállam volt". 1610JireCek 1911-1918, II. 90; Mihaljík­ 1982, 36-46. A rigómezei csata egy közelmúltban, angol nyelven megjelent összefoglalása, amely a 19-20. századi, szerb „nemzeti” értelmezésekre is bizonyos mértékig reflektál: Cirkovic 2008­, 84-85, 243, 289, 292. 1611 Ostrogorsky 1965,471-473. 1612 E korszakot elemzi számos vetületből: Rankovic-Mitic 1989. 1613 Bárány-B. Szabó-Veszprémy 2017, 250-271. 1614 Pesty 1877a, 7M3.

Next