Valter Ilona: „Tekintsd e művet, Isten”. A zsámbéki premontrei templom és kolostor története (Gödöllő-Budapest, 2023)
Hitelesítő ásatás a templomromban és a kolostor területén 1986-1991 között
250 HITELESÍTŐ ÁSATÁS A TEMPLOMROMBAN ÉS A KOLOSTOR TERÜLETÉN 1986-1991 KÖZÖTT a megváltás jele volt. Az 5-6. században élt nursiai Szent Benedek (480-543) még közelebb állt az ősegyházhoz, és a keresztnek ezt a győztes jelét konkrétabban átélte. Tanítványai számára írt szabályzatában, a Regulában kiemeli a kereszt szerepét. A gonosz elleni küzdelemben különös erőt, védelmet tulajdonított a keresztjeiének. A hitújítás kora megtépázta a bencés kolostorokat, a 17. században azonban új lendületet kapott Szent Benedek keresztjének kultusza. A németországi Metten bencés apátságának könyvtárában felfedeztek egy 1414-ből származó bibliai kommentárt, amelyben a jelek, a betűk magyarázatára akadtak. Ebben van egy olyan Benedek-ábrázolás, ahol a szent baljában tartott kereszten, valamint szalagon lévő kezdőbetűk az ismert Crux sacra sit mihi lux... Vaderetro satans... ördögűző fohász szavainak a kezdőbetűi. Maga a jelenet Benedeknek a világ és a gonosz lélek támadásaival szemben a kereszttel való hatékony védekezésére mutat. A kereszt szárai közt lévő betűk az alábbi szavak kezdőbetűi: CRUX SANCTI PATRIS BENEDICTI = Szent Benedek atya keresztje. A kereszt száraiba írt betűké: CRUX SACRA SIT MIHI LUX = A Szent kereszt legyen fényem, NON DRAGO SIT MIHI DUX = Ne az ördög a vezérem466 Szent Benedek keresztjének tisztelete gyorsan terjedt a barokk korban újjáéledő, sőt virágkorukat élő bencés apátságokon keresztül. Hazánkban a legkorábbi adat a Szent Benedek-éremmel kapcsolatban Czencz Román pannonhalmi bencés könyvecskéje, amelyet latinból vagy németből fordított, és amelyet Bécsben adott ki 1668-ban. 1693-ban halt meg, Kaposvár plébánosaként. Czencz Román kapcsolatot tartott fenn az osztrák bencésekkel, és hivatásának tekintette, hogy hazánkban is megismertesse a pár évtizede életre támasztott magyar bencéseknél a Szent Benedekkeresztes érmét.467 Hasonló kegyelmet talált Siklósi Gyula 1981-ben Székesfehérváron, a József Attila Gimnázium udvarán feltárt várfalrészlet mellett. A bronzérem nyolcszögletű, magassága 244 mm, szélessége 213 mm. Az előlapon Szent Benedek álló alakját ábrázolták, jobb kezében keresztben végződő pásztorbotot, bal kezében a sikertelen mérgezési kísérletet szimbolizáló méregpoharat tartja, amelynek tartalmára a fölötte ábrázolt kígyó utal. Szent Benedek fej ábrázolása és a kereszt fölötti rész kopott, nehezen kivehető. A szent alakja körül S*BENEDCTI*ORA felirat látható, a hátlapon körben rövidítéses körirat olvasható (I)HS *V:R:S.N.S M:V és S.M.QX.I.V.R. A medaillon középső részén bencés kereszt látható, amelynek szárai melletti ívháromszögben négy betű: CS P B, míg a kereszt függőleges szárán CSSm L, vízszintes szárán NDSM D betűk olvashatók (feloldásukat lásd fentebb, a zsámbéki éremnél). Az érmet és a hozzá kapcsolódó késő középkori, kora újkori hiedelmeket elemezve Siklósi Gyula leírja, hogy az ilyen érmeknek méregtelenítő hatásuk van, állatokat mentenek meg a haláltól, védelmet nyújtanak a pestis, valamint egyéb betegségek ellen, illetve megkönnyítik a szülést is. A legfontosabb azonban, hogy hatástalanítják a sátán valamennyi átkát, mesterkedését. Siklósi Gyula az egykori Pentele (ma Dunaújváros) építkezésein előkerült sír leletei között említ egy Szent Benedek-érmet. Az érem viselőjét a Badeni Lajos vezette császári hadak 1691-es táborának területén temették el, az érmet pedig - felirata szerint - 1682-ben Salzburgban készítették. 468 A zsámbéki 318. sírban a szívtájékon feküdt ollót hegyes, vágó-szúró, azaz bajelhárító eszközként helyezhették a halottra. Arra a kérdésre, hogy kit védett az olló: a halottat az ártó szellemektől, vagy az élőket a halottól, segít választ adni a halott kézcsontjai között talált rózsafüzér és a Szent Benedekérem. Mindkettőnek volt óvó-védő hatása, amelyek az olló mellett az elhunyt védelmét szolgálták. A Szent Benedek-érmek hatástalanítják a sátán valamennyi átkát, mesterkedését. A visegrádi 18. század eleji német temető 15. sírjában a részlegesen bolygatott vár jobb oldalánál egy rossz megtartású, töredékes összecsukott állapotban sírba helyezett vasollót találtak. A sírból szintén előkerült egy Szent Benedek-kegyérem. A babonás szokásból eredő, bajelhárító eszközként eltemetett olló és a kegyérem együttes előkerülése itt is a gonosz erőktől való védekezésre utal.469 Zsámbék magyar lakosai a 17. század második negyedében elhagyták a települést. Az 1635-ös portaösszeírásban ugyan szerepel még a település 2 portával, de további 17. századi összeírásokban nem fordul elő. Az 1688 legelején készült összeírás szerint Zsámbékon, amelynek várában mindvégig 466 Solymos 2000.10-13,17. 467 Solymos 2000.24-25. 468 Siklósi 1983.241-242. 469 Buzás-Gróf-Gróh-Kováts 2005-2006.282.