Domokos Johanna: Napút. Verstérkép (2001)
jínuraKU) me hhavn Vari egy világ melyben érzem tnagam és világok melyekké 1 találkozom . n « ******* minden, világ közt hoz létre formák melyéket Jelöltünk: igen- nem hianypólusok van Így világ mely otthon és világok melyben senki sem magatták^^ és a kérdé^nem menekülhető:, labiiintus ez Vagv mandala W' %m4 I á&lr* KHp é ; í NAPlJT éÄ 1 jM (vászonfaí virággal) A Nap azt gondolja magáról, hogy jól körülhatárolható teste van, mint ahogy én is ezt gondolom sokszor magamról. Közben minden egyes hangmbzdulat. szívkép, szem szó: újabb fényláva, semmi árnyék, fénvláva-semmi-félelem, innen és túl a kételyen. ÉP ** Szerelemben napmagocskák m * bennem benned. Mindenhez eljutó közel. j|ÉfP Afß P Lehunjtam szemem, és ömlött át rajtam a yirágzás. behunytam szemem, és hallottam színeket. Jp Lehunytam szemem, és láttam abból, kik együtt voltunk. Nem voltam kész. Nem tudtam, mi történik velem. Mozdulatlanság nélküli mozdulatlanság. (vászonfal szélben) JHK Jr «â , Ölellek. Ahogy megtaláltalak, tudtam, miţkeresek. De hamar felejtek, testedben vagyok, mint bábot, ráncigái egy elértekéit dallam. V Ölellek. És elfordulok. * , 5 Nem nézek utánad. Hagylakeljttémii. Nem az utolsó arcod látom, mögötte nem kereslek. . Megérintve, mert erők kelyhét tartottad kezedben, jiŞ megrészegülve, tévelycgve hihetetlenül boldogan, hihetetlenül teljesen. Vergődj nyugodtan a virágzók?világába. De nem tudod. Hol járs^. Mii hozol. g Tavaszok, nyarak, őszök, telek után: egyszerre csak. £ jf & jjjF Elbírod a Háládnál magasabbat, mert nem létezel ömagadiiáFldaesoiivabban. Saját hiányod pines. * Kg* Domokos Johanna r, j 'VersTérKép Sonnenrei se Gedi chtLandKarte Aus dem Ungarischen von Irene Rübberdt Mentor 2001 (ID Tárgyak ütköznek egymásnak test-lelkck órájában tetté pereg a gondolat minden formaváltozatlan tovább: fáj pedig nem kell semmi más sem tegnapi félsz hogy nekimegyek vagy tőrt ragad a kezem semmi más ninc s csak a szó melyet gondolok és megteszek —világok, gyönyörű tökéletlenségük miatt — _ __ _ .... \ß' mf-.Mí Teremtett mostra távol nem maradásra adliatni-kai)hatni karácsonyt élni mert vágyban már járva a valósi ág) hajt rügyet Hogyan érkeztek? Zárt tekintet megszokott kiút (zűr)zavar 5 egymás káoszát nem beszélve az alvás, az együtt lét: kínváltozat kibírni hasonlót csak hasonlóval Hogyan érkeztek? létszerelmes csendben élni társsal, folytatással feltételek felett vállalv a fel: Itt a Mindig Í£k Jelen: tele lelki boldog kékkel Jelen: tele lelki boldog fehérrel Áldottból szentből adhatni kaphatni (legyetek): Karácsony (élt. halt) született Hosszú csendek gyors változások és valaki szívdobogásának egyhangúsága látja az elhatárolódást őrülten száguldók egyes vonásait jÉpPl^^K f X (vászonfal hangban, árnyék és fény) látom a széttört orgona sípjait, ■ hallom a hangot, melyet még kiad, érzem a harmóniát. Lelassult lélegzet. Gazella hallgatás. És forrás. Mindig a másikban, kire jobban emlékezem. Szájával iszom a vizet, táncom érintéséből keresi rengő viharát, álmom a lényeket. Érzem-e ezt szét szaggatott érzelem tájakon? f Egy csók sem járhaftja be a neki szánt utat. egy ölelés sem éli meg az ő igazi örömét. Gyereksírásra üvöltés és ütés a válasz. ^ Félelemre? Nincs átdobbanás. S ha nem félsz, keserű szomorúság ver ki rajtad, Napmagocskák belül. És félőkjTészketők itt. *• Élvezd az időd, hogy valami jönni tud, mélyülni: és feltör az öröm, a Mindent magával .hozó. k \ ■ g (III) p ? És oly sok megszólítás olyan élni kedv (hogyan) oda hol nem a jő és nem a rossz hanem a nem tudom már másként amiyira áthat (az mi minden, valaki ki örök) nem a tegnapi megváltást meg nem oldhattam millió meg egy helyzetet hanem az itteni je 1 e 111 engem téged most még ezer neved most egy sincs jV iw + «mm®, Félig kinyílt r«sák öneszmélés fiázai Î a reggeli asztalnál önmaguk nyitásában szépek I * m Majd szenvedni fogsz de nagyon majd megszelidíted azt magán igazságait 1 dal TM ’ JaP jäter — niég mindig nem az égnek még mindig rávetített árnyak nélkülem a velem való szerződésben — majd csak közép lesz most megosztva — velem a földre lehozott FELszabadítva majd csak közép lesz Feloldva h // ' v / . ku? 4 1 , (vászonfalon fény és fényjátéka) t 1 Lehmiypm szemem, és csupa virágzás. fg. Lehunyom szemem, és érzem képeid. Jgf Lehunyom, szemem, és látom, ami van. * /•* Kinyitom szemem, ésltmire ránézek virágozni kezd. Nvwott szilárdan. A nemgondolásig magamrpl. Mint ahogy a Nap>sAnélkül, hogy megzavarna. Érezni parányi részeid egészen lassú mozdulatát: miközben felszámolódik a lemaradt idő, és odabújik hozzánk a tüzes nyugalom. Egyedid nem indul tavasz, magányban nem perzsel Nap, jB** _ ötspiagadpak nincs halál. % 'I t wMm I *** (IV) ’ * m \ an egy világ, melyben érzem magam és barátaim világai ||| kik belépnek hozzám nevük adják a történethez .. Sándor múlt-örök révülettel nea boszorkánykönyörüleltel jvrki komolyan vett őrülettel vanja vaíjúk közt alig emberekkel-!» jari ökölre megy a szavakon janiié halclnja haleluja tekintettél öli gyereket veszítő gyereket rabló fl ^S4t emberekkel |f** 1 irén fájdalomfehérben ünnepelve T . * kifelé befelé ölel marcus a csönd ă csönd Anurakto me bhava-nrl-—^ ....■■■ -> \ TILl ' í _ I \ m jji3 1 ^^4/ Egymás után érkeztek meg a mégis egybetartozók Boldogság Halál Hatalmasok minden bíbor pillanatra Feleim ne tartsátok fogva egymást úgy ahogy azt nem lehet hisz átölelve össze-vissza szálai annak 1 togs' így szövődünk igen-nem szilánkokkal léthez Lehet fájdalmas formátlanok továbbadása nélkül szülni és születni ■áw' ,|É#I tények megállított közbeszövődésével gk vissza és be az örökbe hol nem tudsz félni Lángoló vizű határok heve! bolond-bolondba azonnal is bele ^ testem-szenve kálvária széppel kikönnyezve vagy szabad-szabadba kézben lét aranyalmájával derült ég nap süt szeretnek Ki ^ ^3 és szenvedélyesen elvérezni megint magányosan megint — minek? minek annyira bele, annyira le hogy lefelé képződjék a drága test írj w megsemmisülés rezgéshullámain 9 e lendület kikezdi a lényeget szembe nem nézett veszteségek bosszúja ez ehhez volt minden lehetőség nekem kiszolgáltatottan (voltam) védtelened (vagyok): maradjak békében (légy magad) nem gyilkolok már — e halálon tril vagyok f m m In Ş 1 f * (vászonfal — mintha tűz)émj\zt a vágyruhát oltsd lel, mely csupa növekedés.® Annyira elfogad, hogy minden együttlét után csodálkozol saját ismeretlen formáidon. Útközben,' ki csak egy ujjal is megérint, megborzong az örömtől, I ki csak egy kicsit is megnyílik, megborzong az ünneptől. Itt belül. Szinte lehetetlen, nem érezni szimfóniát. JÉ Fogadd be ezt a hangot, Fogadd be épp úgy, ahogy van, | ^ és megszólal. Itt kívül. D* Hallgatásához visszatérsz. . w • , m _ M l ■ ,............., • (V) ' ;.(g. Ne feledjétek a világot melyben nem érzem ^ magam - fel ^ ebben eltűntem elpletek kitalált képekben voltam vagj’tok másak és nem kell minden világot megfejtenem ' — szavak kimondhatatlmi szóközök ..■..«a» világok melyek nem mondhatják szabadon '•«.maguk fr aZ én aranykalitkájában ^ ^ ettől ít aJkc:e 11 Fények felhőtavakba felszálló ködök égő vörös erdőolaj \ alaki éli a tájat ^ és a virágok nein képzelik hogy telj hatalmúnk %. most növekszik a köd fal nem tudom az ismertet meg milyen másat választ bennem cl JK ş ■ M Wk 1 —, / - KdM Ve1'. W f * v pj l\\ ■ r\ I ^ we H jgß % J «Vhol az a világ: mindent szeretek ahol az a világ: szólok hamar szólok előt te ahol az a világ: nem költözöm el ahogy bármihez viszonyulok: lényegem most ok erőfeszítési vai 1 sziikségem ^ ^ s ha sikerül | játszi könnyű volt az Égész * } XV 4. ' V It% ii:/' ■ a W ki ml;