Alföldy Jenő: Tornai József - Közelképek Írókról (Budapest, 2016)

Műfordítások

MŰFORDÍTÁSOK TISZTA FORRÁSOK A NAGYVILÁGBAN. BOLDOG LÁTOMÁSOK-A VILÁG TÖRZSI KÖLTÉSZETE A bartókiság tanulságai Tornai József több esszében, interjúban vallott arról, miként is kell értelmeznünk a bartókiságot mint művészeti elvet.122 A 2005-ös tokaji írótalálkozón fejtette ki erről véleményét e könyv szerzőjének nyilatkozva. „Bartók és József Attila művé­szi kibontakozásával és eszmei találkozásával nagy változás, váltás történt - mondta. Az egész európai szellemiségben pél­dátlan, ami nálunk a 20. században bekövetkezett: két világmé­retű géniusz határozza meg a korszerű magyar kultúrát. Szinte nincs magyar költő, aki ne írt volna verset róluk. A Szakolczay Lajos szerkesztette és válogatta Megtartó varázslat (Költők József Attiláról, 1980) és A szarvassá változott fiú (Magyar költők versei Bartók Béláról, 1981) című antológiában költők tucatjai teszik le a két kultúrhérosz szobra elé a csodálat és tisztelet koszorúit.” Nyilatkozata így folytatódott: „Ady még a Bibliából táplálko­zott, a sajátságos magyar Kelet-Nyugat szembenállást így akar­ta föloldani. Bartók és József Attila már a 19. század óta egyre átfogóbb értelmű etnológiai forradalomból indul ki. A Biblia 122 Játszott Vejnemöjnen ujja, A bartókiság mint egyetemesség , A szabadgondol­kodó. Esszék, Gondolat, Budapest, 307; Alföldy Jenő, A Hívó hang. Beve­zetés T. J. világába, Hungarovox Kiadó, Budapest, 2013. 292

Next