Békési Attila (szerk.): A Magyar Művészeti Akadémia Évkönyve 2019 (Budapest, 2019)
Intézmények, programok
Magyarország a keleti tömb első országaként megnyitotta a nyugati határait és lehetővé tette egy másik szocialista ország, az NDK nálunk tartózkodó állampolgárainak, hogy menekültként Nyugatra távozzanak. A Magyarország és Ausztria beleegyezésével megvalósuló eredetileg pár órásra tervezett szimbolikus határnyitás pillanatát, több mint 600 NDK-állampolgár használta fel a Nyugatra történő szökéshez. 1989. augusztus 19-én egy olyan esemény történt, melyre valóban érdemes emlékezni, hiszen azon folyamatok egyike volt, mely hozzájárult a német újraegyesítéshez, a vasfüggöny felszámolásához. Mindezeken túl a Páneurópai piknikre azért is fontos visszagondolnunk, mert kezdeményezői civilek voltak: különböző országok egymással kapcsolatot találó és szót értő polgárai alakították békésen a történelmet határaink mentén. Mind Németország, mind pedig Magyarország identitásának meghatározó eleme a történelmet átívelő földrajzi, illetve lélektani határ koncepciója, mely a beengedés/ kirekesztés dichotómiájának állandó felelősségével jár. Passau és Budapest városai a Duna által kapcsolódnak, mely a közös történelmük tanúja: egyszerre az egység és megosztottság, a behatárolt és határokon átnyúló szabadság folytonos emlékeztetője. Közös folyónk kifejezi a szabadság koncepciójának összetettségét, hiszen a végtelen szabadság ugyanúgy lehet káros és végzetes, mint a medréből kiáradó folyó. A szabadság önmagában, kötöttségek, kompromisszumok nélkül nem érzékelhető, üres jelölő. Azonban 1989. augusztus 19-én a határokon átkelt állampolgárok és azokat átengedő társaik egy olyan értékteremtő szabadság gondolatát képviselték, melyben az egyén önmaga választja meg kötöttségeit annak alapján, amit ő jónak, igaznak vél. A Duna mentén élő közösségek is kompromisszumok és szabályozások során alakították ki a folyóval való együttélésüket, úgy, hogy az egyszerre hordozzon természetes, hasznos és élhető értékeket. Jelen kiállítás a művészi szabadságon alapulva emlékezik 1989-re és annak értékeire: a közösségépítés és együttgondolkodás fontosságára, illetve a múlt feldolgozásában való együttes munkálkodásra a művészet teremtő ereje által. József Attila szavaival: „s rendezni végre közös dolgainkat, ez a mi munkánk, és nem is kevés”. Vashegyi György az MMA elnöke Az MMA tárlata Stuttgartban A nyáron Passauban debütált kiállítás 2019. október 2-án a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézetben kapott helyet. A két hétig tartó kiállítás megnyitó ünnepségén dr. Kucsera Tamás Gergely, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára, valamint dr. B. Szabó Dezső, a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézet igazgatója mondott beszédet. Berlinben is bemutatták az MMA kiállítását Passau és Stuttgart után Berlinben is bemutatták az 1989-es magyarországi határnyitás harmincadik évfordulója alkalmából rendezett kiállítást, amelyen a Magyar Művészeti Akadémia képző- és tervezőművészeinek munkái voltak láthatók, a tárlat 2019. december 12-én nyílt meg a német főváros magyar kulturális intézetében, a Collegium Hungaricum Berlinben (CHB). A kiállítás júliusban Bajorországban, a Passaui Modern Művészetek Múzeumában debütált, ezt követően a Stuttgarti Magyar Kulturális Intézetbe, decemberben pedig Berlinbe, a történelmi évforduló valódi színhelyére költözött. A tárlatot Vashegyi György, az MMA elnöke nyitotta meg, majd a Collegium Hungaricum Berlin igazgatója, dr. Nagy Márta köszöntötte a jelenlévőket, ezt követően pedig Dr. Josef Böhm, erdélyi származású műgyűjtő intézett beszédet a közönséghez, melynek soraiban a berlini kiállítás alkotói közül Jovián György és Lovas Ilona, az MMA akadémikusai is jelen voltak. Vashegyi György a megnyitón hangsúlyozta: „A Páneurópai piknik és a berlini fal leomlása ugyanúgy elválaszthatatlan egymástól, ahogyan a magyar-német kultúra, művészsors és barátság.” Kiemelte azt is, hogy közel száz esztendeje olyan magyar képzőművészek éltek és alkottak Berlinben, mint Kassák Lajos, Czóbel Béla, Bernáth Aurél, Egry József vagy Moholy-Nagy László. „A most megnyíló Elfolyó idő című kiállításunkon pedig a Magyar Művészeti Akadémia középgenerációs képzőművész akadémikusai mutatkoznak be a német közönségnek alkotásaikkal” - mondta. A közös téma az 1989-es év, a határnyitás és a szocializmus vége. Erre reflektál valamennyi alkotó, méghozzá egy későbbi perspektívából. A kiállító művészekben pedig nemcsak az a közös vonás, hogy (egy kivétellel) valamennyien az MMA tagjai, hanem az is, 83M