Dobai Péter: Magyar kereszt. Irodalmi forgatókönyv - Láthatatlan filmtörténet (Budapest, 2019)
Dobai Péter: Magyar kereszt (irodalmi forgatókönyv)
í. Egyetemi évek: Bódy filozófia-történelem szakra, én filozófia és általános nyelvészet szakra jártam, 1965-ben láttuk egymást először ifjú Lukács-tanítványok harsány kórusában. Mindjárt két világítótorony mutatta meg nekünk az igaz irányt: Prof. dr. Zsilka János nyelvész, a jelentéstan legkiemelkedőbb tudósa és Prof. dr. Pier Paolo Pasolini, aki sok más alkotótevékenysége mellett ugyancsak nyelvész volt, a szemiotika és a szemantika professzora. Mondhatni: e két nagy férfiú a mi tanulmányainkban, vitáinkban, írásainkban találkozott egymással. Az ősforrások ők ketten voltak a hivatalosan, katedrákról oktatott, hirdetett marxista esztétika, etika, az úgynevezett marxista filozófiatörténet pártos-munkásőrös-KISZ-es kényszertanainak vaksötétjében, mindennapi és eszmei világtalanságában. 2. Sok-sok olvasás és szép leányzók koszorúja körülöttünk. Regényes élet... Nem tarthatott sokáig. 3. Aztán lassan-lassan paradigma- és dimenzióváltás: a FILM. 4. A Balázs Béla Stúdió meghódítása: munkával, harccal, az ifjúság rohamával, éppen a Kádárrezsim immár „irreverzibilis konszolidációjának”, szürkehályogos éveiben. Körülöttünk kiváló társak: Erdély Miklós, Hajas Tibor, Szentjóby Tamás, Halász Péter és többen mások. 5. Az Agitátorok című játékfilm forgatása és azonnali betiltása 1969-ben. E műben Bódy Gábor forgatókönyvíróként, dramaturgként és színészként egyaránt munkatársa volt a rendező Magyar Dezsőnek. 6. Ha Bódy Gábor egyáltalán valaha is BM-ügynök (besúgó) lett (vagy valamely máig ismeretlen presszióval, zsarolással azzá tették), akkor e fatális lépés ezekre az időkre tehető. Oka? Lehet, hogy semmi több mint az, hogy az amúgy is nárcisztikus Bódy szerette volna megnézni tulajdon arcát a hatalom zavaros víztükrében. Lehet más oka is, kevésbé esztétikai (bárki állítaná, hogy a hatalom nem szép?!), például az, hogy tudatosan integrálja sokat támadott személyét a hatalomba, onnan nyerjen támaszt, ha okulást nem is. 7. Szép leányzók koszorújából: menekülés a választott társ, a szerelem, a házasság vélt oltalmába. 8. Az alkohol. Bárok, kocsmák: ősi balkáni inspirációs erőtér. Garázda, tékozló életmód és annak gyors megszokása, beidegződése, függés, megbélyegzettség. 9. „Rohanunk” a kompromisszumokba. Körkörös stressz. Az alkohol egyformán oldóan hat az összes receptorra. 10. A „marxista világnézet” erősebb oldala, önnön nemlétezése. A Vörös Téren végigdübörgő tankok, rohamlövegek, rakéták a „marxista világnézet” gyengébb oldalát jelentik, éspedig azt, hogy anakronisztikusan mégis „létezik” (terhére az emberiségnek...) egy olyan diktatúrafüggő eszmerendszer, amelyben az egyén csupán lánctalp-darab, tervgazdálkodási adat (élő, fogyasztó lény...), tovatűnő kondenzcsík... Mindennek tudatosítása még nem jelenti mindennek leleplezését is! 11. Érték- és időálló tévéfilmek, experimentális filmek, úttörő szemléletű dokumentumfilmek, videó-bravúrok, színházi rendezések után Bódy a klasszikus játékfilm felé fordul, reményei szerint - 107 -