Gróh Gáspár: Szabó Dezső. Kivezetés a szépirodalomból (Budapest, 2020)
És Ady…
[156] És Ady... Egy kis kitérő: József Attila, Ady, Szabó Dezső, „parasztmítosz" Szabó Dezsőnek az Ady-recepcióban játszott fontos szerepe, egyáltalán a vele való kapcsolata, költészetének rá gyakorolt hatása az iménti tanulmányokban meg is mutatkozott. Hogy ezt a hatást kívülről hogyan látták mások, azt József Attila egy alkalmi versének néhány, némi kajánsággal írt sora is mutatja: „Szabó Dezsőt olcsón adja / Fogadok egy se marad itt. / Csak az a kár — öregapja — / Drágán adja az Adyt.” Szabó Dezsőhöz való viszonyát tekintve József Attila is bejárta azt az utat, amit oly sok nemzedéktársa: a rajongás hosszabb vagy rövidebb szakaszától a kritikáig. A Szabó Dezsőtől távolodásba az ő esetében belejátszott a közelség, a személyes találkozás is. Erről respektussal vegyülő nem kevés iróniával számol be egy barátjának.1’0 Szabó Dezső itáliai kalandja után került sor a találkozásra, amikor rövid ideig Szegeden élt, előkészítésében szerepe lehetett Juhász Gyulának, mint mindkettejük közeli barátjának. Szabó Dezső fejedelmi leereszkedéssel fogadta József Attilát, és kérését hasonló fejedelmiséggel elutasította. Az ifjú költő ugyanis arra kérte a Mestert, hogy más ifjú költők munkáit méltóztassék véleményezni, de az e feladat teljesítéséért csekélyke tízmillió koronát kért. Ami, infláció ide vagy oda, 1925-ben roppant tekintélyes összegnek számított (1927-es bevezetésekor 1 pengő 12.500 koronát ért, azaz 800 pengő, a nevezetes „havi kétszáz” négyszerese lett volna a honoráriuma!) A találkozóra, Féja Géza szerint, Szabó Dezső is emlékezett, asztalán ott volt József Attila neki dedikált kötete. Túl ezen: állítólag a Segítség, fiatal költő figurájának megmintázásához Szabó Dezső József Attila alakját is fölhasználta - ha ezt tényként fogadjuk el, az azt is jelenti, hogy verseit is nagyra becsülte: hősét ugyanis mint az Ady utáni költészet legnagyobb tehetségét mutatja be. József Attilának tehát volt alkalma képet alkotni Szabó Dezső személyéről is, ami azonban nem változtatott azon, hogy azt is tudta, miben érdemes figyelnie rá. Ezt a Bartha Miklós Társaságban végzett tevékenysége mutatja, s az általa is jegyzett Ki a faluba! címmel közreadott röpirat. (Társszerzője és a kortársak szerinti fő fogalmazója Fábián Dániel, aki kispénzű orvos létére a Megered az erőnek, Szabó Dezső befejezetlenül maradt regényének kiadását is jelentős összeggel támogatta. Nem érdektelen, hogy a műről Hamvas Béla írt kritikát, aki akkoriban szintén a Bartha Miklós Társaság munkájának aktív résztvevője volt, és azzal zárta írását, hogy a mű befejezetlenségében is teljes értékű alkotás, és többet ér megannyi más, befejezett regénynél.) 230 230 József Attila, „Márer Györgynek”, in József Attila válogatott levelezése, kiad., jegyz. Fehér Erzsébet (Budapest: Akadémiai Kiadó, 1976), 79.