Jánosi Zoltán: Ratkó József - Közelképek Írókról (Budapest, 2017)
IV. A költői világ teremtése - az első kötetektől a kiterljesedésig
RATKÓ JÓZSEF Ennek folyamatát néhány korai versének felidézése is meggyőzően érzékeltetheti. Az avantgárd expresszionizmusának és szürrealizmusának a korai József Attila által is alkalmazott emléke például meghatározóan üt át a Félelem című versén. A képalkotás, a versritmika és ennek részeként a rímtelen szabad verset komponáló versmondatok pillérei között konkrét József Attila-versek áthallásai is sorakoznak. Mindezeknél is fontosabb és erősebb viszont az a versből kitetsző, s minden világképi- és alkotóelemet szabályozó tekintet, amelyet József Attila a dolgokra irányított. Álmomban forró asszonyok simogattak - hónaljuk füsti fecske fészke - édes anyáim a vágyban, s most bombák mérgesgombái nyílnak iszonyú szemeimben, s eszelős öklök verik a csend üvegét. [...] 0 Michelangelo Buonarotti barátom színes szakállú ecseteid őszülnek s a félelem fekete istene elküldi hozzám lobogó angyalait A háborútól való félelem ebben a József Attila által irányított kontextusban ugyanakkor, noha látszólag „korszerűen”, mégis egy már jó 30-40 évvel korábbi poétikai kifejezésmód atmoszférájával jelenik meg. Noha mindez az induló költő részéről magas színvonalat tükröz, az egyéni hanghoz a saját világ még konzekvensebb költői elemzése vihet majd közelebb. Az avantgárdnak az ifjúkori József Attila által transzponált hangján szólal meg az 102