N. Pál József: „Ha reménytelen a Lehetetlen…" (Budapest, 2022)
Ami feloldhatatlan és feladhatatlan
127 „Nem! Nem! Soha!” Az „irredenta” József Attila József Attila a magyar költészet egyetlen jelentős alakja tan, akinek népszerűsége a halálát követő naptól máig folytonosnak nevezhető, művének — Petőfiével, Adyéval vagy éppen Móricz Zsigmondéval ellentétben - sem a „korszellem” többszöri változása, sem az ideológiai-politikai célzatú kisajátítási szándék nem árthatott. E poétikailag s gondolatilag is zavarba ejtően sokszínű munkásság töretlen népszerűségének titka, meglehet, épp az (vagy az is!), hogy benne a maga költészettörténeti, eszmei - közérzeti? elképzelésének vonatkozási pontjait ki-ki bármely időben fölfedezheti. Én a „proletárköltőről” tanultam még, aztán — ellenreakcióként szinte — a pszichoanalízissel meg az egzisztencializmussal is összehozható — árva, „világhiányos”, egész életében szeretetért esdeklő — József Attila lett kedvelt inkább, de születtek érdemes dolgozatok a gondolkodói alapvetésében materialista s az istenkereső, vagy az „istenes” költőről is.2 Van „népi” József Attila — a Bartha Miklós Társasággal való kapcsolatáról Tasi József írt könyvet, van kommunista, szocialista, sőt „nemzeti szocialista” — e korszakáról Lengyel András mondta el a legtöbbet —, mások a szociáldemokrata meg a liberális eszmeiség utolsó évekbeli — jelenlétét vélik fontosabbnak, de maradva a költészet . Ennek példája, hogy amíg a „hivatalos” irodalompolitika — nemkülönben a hozzá igazodó, az új kutatási eredményeket jókora késéssel követő oktatás - a munkásmozgalmi értékrend reprezentánsaként értelmezte az életművet, addig a múlt század hatvanas-hetvenes évtizedének lázadó hajlamú fiatalsága a tisztaságot őrző „ellenzéki” modellként tekintett reá. Nemcsak az irodalomban, de a zenében is, amit a legendás Kex együttes által 1969-1970-ben előadott Nincsen apám, se anyám című vers is bizonyíthat. E témakörök szakirodalmát elősorolni lehetetlen. Csak egy példa: Föl a szívvel...: Az istenkereső József Attila, szerk. Sárközy Péter (Budapest: Szent István Társulat, 2005). 3 Tasi József, József Attila és a Bartha Miklós Társaság (Ungvár-Budapest: Ecriture Kft.-Galéria Kiadó, 1995). 4 Lengyel András, „József Attila, Rátz Kálmán és »A nemzeti szocializmus«” in Lengyel András, „...gondja kél a gondolatban”: Az értekező József Attiláról, Tiszatáj könyvek (Szeged: Tiszatáj Alapítvány, 2005), 133-182.