Nyilasy Balázs: Megérteni az irodalmat. A teória és a válság problémagubancai (Budapest, 2020)
A király meztelen - Teoretizmus hazai tájakon
wo A király meztelen tanulmányaiban mindenkor és mindenre elégséges indoklással szolgál. Az autentikus irodalmi attitűd sine qua nonja az én megbontása, megsokszorozása, szétszórása, disszeminációja lesz, az individuum, a szubjektum és a személyiség tételezése 154 a korszerűtlenséggel, elmaradottsággal azonosítódik. A mindent meghatározó nyelv képzetéhez egyébként Kulcsár Szabó nyelvészeti alapozást egyáltalán nem társít,155 s a koncepció másik alappillérét, a személyiség szétszóródását illetően is elégségesnek véli a hírneves bécsi pszichoanalitikus megidézését. „A szubsztancia bensőségének freudi kritikája épp azzal járult hozzá az identitás új horizontjának kialakulásához, hogy az emberi bensőtől elvitatta az »igazi«, a »valóságos« én képviseletét, s ezzel a lírai megnyilatkozás diszkurzív szerkezetében is kérdésessé tette lélek és hang összetartozását” - hivatkozik Sigmund Freudra az Eszmélet disszeminációs karakterét bizonygató elemzésében.156 „A szubsztancia bensőségének freudi kritikája” azonban egyáltalán nem tudományos dokumentum, legalábbis a szaktudomány szemében nem az. „Freud elméletét alig több mint maroknyi ember megfigyelésére alapozta elsősorban a viktoriánus Bécs felső középosztályához tartozó, neurotikus tünetektől szenvedő férfiakra és nőkre [...] A legtöbb kétség a strukturális elmélettel (ego, id, szuperego), a pszichoszexuális elmélettel és a pszichés energia fogalmával kapcsolatban merült fel. Még a pszichoanalitikus szerzők között is akadnak, akik készek lemondani róluk, vagy gyökeresen átalakítani őket” — összegzi a freudi személyiségelméletet érintő fenntartásokat az Osiris tankönyvek sorozat Pszichológia kézikönyve.157 154 A fogalmak között az értekező egyébként, mint Bezeczky Gábor is észrevételezi, nem tesz különbséget. 155 Érdemes megjegyeznünk, hogy a kutató A zavarbaejtő elbeszélésben is csak a lingvisztikai relativitást és a homogén nyelvszemléletet képviselő Benjamin Lee Whorfra és Ferdinand de Saussure-re hivatkozott; a huszadik századi nyelvészet más kutatási irányairól, törekvéseiről a könyvben egyetlen szó sem esik. 156 Kabdebó Lóránt — Kulcsár Szabó Ernő — Kulcsár Szabó Zoltán — Menyhért Anna, szerk. Tanulmányok József Attiláról (Budapest: Anonymus Kiadó, 2001), 23. 157 Atkinson Richard C. és Hilgard Ernest, Pszichológia, harmadik, átdolgozott kiadás (Budapest, Osiris Kiadó, 2005) 497.