Nyilasy Balázs: Megérteni az irodalmat. A teória és a válság problémagubancai (Budapest, 2020)
A király meztelen - Irodalomértés, elmélet, teoretizmus
74 A király meztelen a kérdést: vajon milyen mértékig gazdagítják az irodalom elméletét a bölcseleti gondolkozásmódból, metodikából átvett attitűdök? Helyzetértékelő töprengéseink indításakor forduljunk a közelmúlt magyar szituációja felé, idézzük meg kiinduló példaként a huszadik század utolsó évtizedeinek nagy presztízsű irodalomtudományi munkáját, a 7 kísérlet a kései József Attiláról című tanulmánykötetet! Az 1982-ben megjelent könyv a kommunizmusból kilábaló, új utakat kereső irodalomszemléletet képviseli, reprezentálja, s e keresésben éppen a filozófiának jut központi szerep. A szerző, Németh G. Béla — a korszak vezető irodalomtudósa — nem egyszerűen a marxizmusnál szubtilisabb bölcselet felé hajlik, s a „polgári filozófia” sokrétűbb, sokszínűbb gondolatvilágának befogadását szorgalmazza, de minden megállapításával, értékítéletével a bölcselet centrális jelentőségét, magas létrangját jelzi, szuggerálja. Az irodalmi közlésmód és a poétikai-esztétikai érték problematikáját könyvében rendre bölcseleti kontextusba ágyazza, s a marxizmus optimizmusát cáfoló, válságkifejező filozófiát a mélység és autenticitás képviselőjeként idézi meg. A „léttani érzékelésnek és válaszkeresésnek”118 elsőbbséget biztosító irodalomtudós József Attila kései költői korszakát elemezve Martin Heidegger egzisztenciálfilozófiájához fordul, a marburgi bölcselő premisszáit, következtetéseit, konceptualizációs technikáját evidensen elfogadja és mintakövetésre ajánlja. A szorongás, a semmi és a halál a tanulmányban alapvető emberi tényezővé, tartalmassági kritériummá válnak, s a 20. század válságvilágát megfogalmazó magyar alkotó semmivel folytatott küzdelmét Németh G. a heideggeri időszemlélet, szorongás, bűntudat, halállal szembeniség fogalmaival igyekszik megvilágítani. „Létünket öröknek hinni s szabadnak a nem emberi, az ember alatti zöld vadon sajátja, melynek következménye is csak ember alatti létezés s létlezárulás lehet: akár az erdőben a vadnyom. Kegyetlen vers ez, de világképének igazsága nyilván több, mint az »örökké élni«-féle szentimentális kamaszkiáltozásé, fogadkozásé” — teszi magáévá az irodalmát elemző Martin Heidegger imperatívuszát, nyilvánítja ki a haláltudatosítás, halálmegélés ontológiai s morális elsőbbségét, és vetíti rá az állásfoglalást a Talán eltűnők hirtelen... kezdetű József Attila-versre.119 118 Németh G. Béla, 7 kísérlet a kései József Attiláról (Budapest: Tankönyvkiadó, 1982), 47. 119 Németh G., 7 kísérlet..., 194-195.