Szegő György: Műleírás. Válogatott művészeti, építészeti írások 2008-2020 (Budapest, 2020)
Képzőművészeti írások
Rajznyelv folytatta, hanem eltérő nézőpontokat egyesítve: képei tárgyait kiterítette a síkra. Épp ekkor, 1934-ben ment Londonba Gábor Dénes, aki 1948-ra kidolgozta a hasonló szemléletű holográfia képrögzítő elméletét. (Felfedezése szerint a lézersugarakkal megvilágított tárgyról az ún. „referencianyaláb” interferenciáit rögzítő mintázat is rögzül: a hologram.) Vajda és Szalay más műfajban, egészen eltérő módokon, párhuzamosan találta fel ugyanezt. Vajda metódusát „transzparens montázsnak” nevezik, amelyben a festő két, kedvvel művelt és biztos kezű technikáját, a vonalrajzot és a „rétegekkel” átfedő kollázst egyesítette „kiterjesztett perspektívává” - utóbbi Karátson Gábor elnevezése. E sajátos téri látásmóddal megkísérelte a tér emberi dimenzióinak megragadását. Szalay az ember belső dimenzióit boncolta. Ábrázoló geometriájához tartozó appendix: az emberiség párhuzamos mítoszai a végtelenben találkoznak. Két másik emigráns, Kepes György és Trauner Sándor - akikkel együtt 1930-ban Vajdát kirúgták a Képzőművészeti Főiskoláról — a negyvenes években már a világ élvonalát meghatározó vizuális alkotók. A Vajda-életmű jelentőségét felismerő, 1945-től szerveződő Európai Iskolát 1948-ra (ez a Gábor Dénes találmány bejegyzési éve) felszámolta a már készülődő szocreál ideológia. Ezt Szalay nem várta be itthon. Sümegi György kutatásai szerint Szalay a harmincas években a kommunistákhoz közel álló gondolkodásúnak vallotta magát, s ezért a jobbra tolódó főiskoláról kedves mestere, Benkhard Ágost rektor őt is eltanácsolta. A rendőrségi eljárástól s talán a börtöntől mentendő. Nem valami bátor kiállás, talán passzív rezisztencia. Szalay alkalmi, gyakran fizikai munkából élt, de elkezdett folyóiratoknak - Tükör, Híd, Budapest - rajzokat adni. 1941 -ben Szalay Lajos hatvan rajza önálló szerzői kötetben jelent meg, amit ugyanúgy lehet olvasni, mint az írott könyvlapokat. A kötetet Szathmári Sándor Gulliver utazásai Kazohiniában illusztrációs megbízása követte (a hetvenes években kultuszkönyv lett). Mindkét könyvet Kovács Aladár kiadó gondozta. Majd a Singer és Wolfner kiadó vezetésére Párizsból hazatelepülő Farkas István festő illusztrátori állást kínált Szalaynak. Fantasztikus terveik között volt Dosztojevszkij A Karamazov testvérek szöveg nélküli, rajzos kiadása. Nem képregény, intertek nélküli kísérlet. Háromszáz rajz el is készült, de a kiadását elsodorta a háború. Szalayt behívták, Farkas Istvánt deportálták és megölték. Szalay így emlékezett a munkára: ,A legnagyobb irodalmi élmény, amit valaha kaptam, a Don Quijote mellett A Karamazov testvérek. Részint azért, mert a mindannyiunkban lappangó négy testvért magamban is éreztem [...], ahogy József Attila mondta: »Szívemben gyakran elidőz a tigris és a szelíd 31