Szekfü András: Így filmeztünk. Válogatás fél évszázad magyar filmtörténeti interjúiból (Budapest, 2018)
Interjúalanyaink
312 Interjúalanyaink Máriássy Judit (1924-1986) újságíró, forgatókönyvíró. Legtöbbször második férje, Máriássy Félix filmrendező számára készített forgatókönyveket. József Attila-díjas, Máriássy Félix (1919-1975) már a háború előtt és alatt a filmgyárban dolgozott vágóként és asszisztensként. Radványi Géza munkatársa volt a Valahol Európábannál is. 1949-től tizenhét játékfilmet és számos tévéfilmet rendezett. Emlékezetes művei többek között a Rokonok (1954), az Egy pikoló világos (1955), a Budapesti tavasz (1955) és a Külvárosi legenda (1957), Kossuth-díjas. Révai Dezső (1903-1996) fotóriporter, filmgyárigazgató, Révai József öccse. A spanyol polgárháború során készített fotói tették híressé. Részt vett a franciaországi németellenes ellenállásban. 1945 után a MAFIRT fotószekcióját irányította. Az államosított filmgyár igazgatója volt 1955-ig. Kende István (1917-1988) politikus, történész. Budapesten és Párizsban tanult. 1944-45- ben partizánként harcolt a németek és a nyilasok ellen. 1945 után kommunista pártmunkás, 1949-től 1956-ig vezető beosztásokat tölt be a Népművelési Minisztériumban. 1957 után újságíró, diplomata, majd egyetemi oktató. Történészként a harmadik világ problémáival foglalkozott. Szántó Miklós (1916-2015) politikus, szerkesztő, szociológus. 1940-ben katona, majd 1945-ig munkaszolgálatos volt. 1945 után volt pártmunkás, szakszervezeti vezető, minisztériumi főosztályvezető. 1960-tól 25 évig a Magyarok Világszövetségének lapja, a Magyar Hírek főszerkesztője volt, ezzel párhuzamosan a hazai szociológiai kutatások egyik kezdeményezője lett. 2006-ban publikálta Életutam hét rendszerváltáson át című önéletrajzi munkáját. Várkonyi Zoltán (1912-1979) színész, színházi- és filmrendező, színházigazgató. Művészfilmjei is szórakoztatóak, szórakoztató filmjei is művésziek. Emlékszünk? Simon Menyhért születése (1954), Keserű igazság (1956, a rendszerváltásig betiltva), majd a nagyjókai- és Gárdonyifilmek. Kétszeres Kossuth-díjas. Fábri Zoltán (1917-1994) festő, díszlettervező, színházi majd filmrendező. Nagy filmjei többek között: Körhinta (1955), Hannibál tanár úr (1956), Húsz óra (1965), 141 perc a Befejezetlen mondatból (1975). Bacsó Péter A tanú (1969) című filmjének egyik főszereplője. 23 éven át a Magyar Film- és Televízióművészeti Szövetség elnöke, tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Háromszoros Kossuth-díjas. Újhelyi Szilárd (1915-1996) politikus, filmszakmai vezető. Ő az a kommunista, akit három rendszerben is bebörtönöztek: ült Horthy alatt, Rákosi alatt és Kádár alatt is. A Nagy Imre-féle pártellenzék tagja volt. Kétszer volt filmfőigazgató, vezette a Filmtudományi Intézetet és az 1. sz. Játékfilmstúdiót. A rendszerváltozás után a Magyar Mozgókép Alapítvány kuratóriumi elnöke volt.