Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek (Budapest, 2017)

Közös filmek

Az utolsó közös munkák 183 meghozó, e döntéseiért megszenvedett, de még sosem hasonlott, alkotó embert állít elénk. Tollas Tibor nyolc évet leült a tízből. Együtt raboskodott Gérecz Attilával 248, Kárpáti Kamillal 249, Tóth Bálinttal 250. Velük együtt, illetve az ő hatásukra kez­dett a börtönben verseket írni, s szerkesztette odabenn a Füveskert című iro­dalmi szamizdatot. 1956 nyarán szabadult, s a forradalom Nemzetőrségének összekötő tisztje volt. A szovjet invázió után előbb Ausztriába, majd Nyugat- Németországba menekült. Ott adta ki negyven éven át a Nemzetőrt, amely a nyugati magyarság egyik legszínvonalasabb folyóirata volt. Az emigráns köl­tővel Münchenben és Magyarországon is készültek felvételek. Egykori rabtársai­val próbálták megtalálni a fogságuk idején a börtönudvaron elásott börtön­­szamizdat néhány példányát - sikertelenül. Gulyásék többször megszenvedték azt a kellemetlen helyzetet, amikor egy kettészakadt társadalom gondolkodni csak szélsőséges kategóriákban képes aktoraival a saját és filmjeik szabadságáért kell küzdeniük. A későbbiekben Jánosnak bőven kijutott az ún. bal- vagy liberális oldal nemtelen támadásaiból - de nem viselkedett kevésbé vaskalaposan a szűk előítéletességéből kisza­kadni ugyancsak képtelen ún. konzervatív vagy (szintén csak „ún.”) nemzeti oldal sem. E film elfogadásakor azt kifogásolták, hogy a filmben megjelenik Demszky Gábor is, az idő szerint Budapest liberális főpolgármestere. Vagyis az „ellenfél”, „azok” egyik vezető politikusa­­ mint a Tollas Tibor által Magyar­­ország számára „megmentett” beregi magyar falvakról szóló egykori szociográ­fia szerzője.251 Nem is sikerült a gyártási folyamatot jó szájízzel lezárni a gyártó252 és az alkotók közti éles hangú viták és vádaskodások miatt. Nem sokkal később, a film bemutatását követően fordult a kocka: Demszky lett comme illaut, Tollas meg „nyilas”. „Most Tollas Tiborral van bajuk egyeseknek - talán éppen Demszky Gábor tisz­telőinek -, 1947-es népbírósági jegyzőkönyvek és 1964-ből való újságcikkek alap­ján ítélkeznek felette. Az igazi baj azonban pillanatnyilag az lehet Tollassal, hogy az MDF fekete bárányának tekintett Lezsák Sándor adta ki idehaza a verseit... Az újságcikk, amely - kiesve az időből - több oldalon át ragozza ezt a históriát. 248 Gérecz Attila (1929-1956) a forradalom mártír költője. Kicsempészett verseit később éppen Tol­las publikálta a Nemzetőrben. 249 Kárpáti Kamil (1929) József Attila-díjas író, költő. 250 Tóth Bálint (1929-2017) József Attila-díjas költő. Az ő műveit is a Nemzetőr közölte először. 251 Demszky Gábor, Egy fejezet a Gulag magyar vonatkozásairól, Beszélő, 1988/3. 282 Dániel Film, München

Next