Tóth Péter Pál: A Gulyás testvérek (Budapest, 2017)
Hivatásos amatőrök
János a Színművészetn 61 A másodikos vizsgafilmet 35 mm-re kellett forgatni. Az Ez így van című munka témája János hároméves keresztfiának otthoni és óvodai élete, valamint színházi „szereplése”, hiszen ő, akinek neve helyett a címlapon három csillag volt feltüntetve, alakította az Operában hetente Csocsoszán fiát a Pillangókisasszonyban. Első és negyedik éves vizsgafilmjeit viszont képzőművészekről készítette Gulyás János, Pauer Gyula pszeudo-konceptjéről és Haraszty7i István mobil-szobrászatáról, ahol az operatőrhallgató munkáit csak 4-esre értékelték - ami a mából visszanézve eléggé nevetséges tanári ítéletalkotásnak tűnik. Ugyanis nemcsak felettébb érdekes munkákról van szó, de kifejezetten olyanokról, amelyek magának a látásnak, érzékelésnek a mibenlétét vizsgálják. A Pszeudo című film a neoavantgárd képzőművész, az újító szellemű Pauer Gyula kifejezetten e film kedvéért létrehozott, zártkörű kiállításáról, pontosabban annak kapcsán készült 1970-ben. A József Attila Művelődési Központ biztosított helyiséget a projekthez (az intézményben akkoriban népművelőként dolgozó Bucz Hunor közbenjárásának köszönhetően 72). A mindössze két napig látogatható kiállításon gyűrötten megfestett fóliák voltak láthatók (a 25 kg PVC-fóliát János szerezte be), amelyek kivasalva a korábbi gyűröttség hordozóiként jelentek meg. A romlékony anyagokkal készült, voltaképpen ál-tárgyaknak tekinthető installációk egyszerre voltak egy sosem létezett művészeti irányzat megalapozói és reflexiók a konszolidálódott, ekképp - kissé hunyorítva - már-már élhetőnek, sőt vállalhatóak tűnő, ám mégiscsak erőszakkal fenntartott pártdiktatúra elviselhetetlen hamisságának mindenki által ismert, de csak kevesek által elismert tényére. Gulyás János etűdjében nem is annyira a kiállítást mutatta be, mint inkább a viszonyulásokat. Nem annyira a tárgyat magát, mint azt a szellemiséget, amely kifejeződött a hagyományos értelemben műtárgynak nem is nevezhető tárgyakban. Egyrészt azt a szellemiséget, amelyből a művek születtek, másrészt azt a viszonyulást, amely befogadói oldalon mutatkozik, legyen az elfogadó, netán inspirált vagy éppen elutasító és saját viszonyulását, a filmalkotóét. Művészetfilozófiai állásfoglalásnak is tekinthető Manifesztumaiban Pauer Gyula így fogalmaz: „A PSZEUDO szobor nem annak látszik, ami valódi formája. A PSZEUDO szobor nem a szobrászatról beszél, hanem a szobrászat helyzetéről. [...] A PSZEUDO jelleg a szobor plasztikai manipuláltságát jelenti. A manipuláltság a művészet általános egzisztenciáját jellemezheti. A PSZEUDO szobor formai és technikai manipuláltsága csak szimbóluma a szobrászat (és művészet) 71 Ma Harasztiként jegyzi műveit. 72 Bucz Hunor színházrendező a magyar amatőr (pontosabban inkább: független) színjátszás elmúlt fél évszázadának fontos alakja, a Térszínház alapítója, igazgatója.