Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
Más kérdés, hogy maga a város miként fogadta az áttelepült tanárokat és a velük egyre nagyobb számba érkező erdélyi diákokat. Az egyetemtelepítéssel ugyanis az Ady, Móricz és Szabó Dezső nevéhez fűződő „friss magyar ideológia” szelleme is kezdte éreztetni hatását Szegeden. Ennek elsősorban a református diákokat tömörítő Bethlen Gábor Kör volt a szálláscsinálója, élén a rendszeresen publikáló, tanárai és társai körében „számottevő tekintéllyel bíró” Jancsó Bélával. A katolikus többségű és sok tekintetben konzervatív légkörű alföldi városban még a húszas évek végén is idegen test volt a református egyesület. Buday György, aki 1924-ben költözött családjával Szegedre, és aki pár év múlva átvette a kör vezetését, 1928. augusztus 15-én kelt levelében arról számol be Jancsónak, hogy a tanyakutató mozgalom elindításával kitették magukat a katolikus sajtó rágalmazó támadásának. A következő év tavaszán arról értesíti barátját: bár a székely írók (Benedek Elek, Szentimrei, Tamási, Nyírő, Kacsó...) szegedi fellépését a Bethlen Gábor Kör szervezte meg 1929 márciusának derekán, a szervezőknek a háttérben kellett maradniuk, nehogy bizalmatlanságot ébresszenek a notabilitásokban a jobb sorsra érdemes rendezvény iránt. Ha Kolozsváron az önálló erdélyi irodalomteremtés heroizmusa tartotta lázban Jancsót, Szegeden a Trianonnal szétszakított erdélyi és magyarországi irodalmi kapcsolatok „újrakötésére” vállalkozott. Felkeresi a Nyugat elődjei közé számító holnapos Juhász Gyulát,1 ismeretséget köt az Alföld világát régészként is feltáró Móra Ferenccel,2 együttérzéssel hallgatja az „Adyért perelő” Szabó Dezső szegedi előadásait. Juhász Gyula költői pályájának negyedszázados jubileumán, amikor József Attila A Kozmosz éneke című szonettkoszorúját nyújtotta át ajándék gyanánt , Jancsó Béla 1928 májusában, a magyar ifjúság Ady-ünnepén találkozott utoljára a költővel, ám a Buday Györggyel folytatott levelezéséből kiderül, hogy később is nagy együttérzéssel követte életsorsát. 2 Jancsó Béla ébresztette fel Móra Ferenc érdeklődését az erdélyi irodalom iránt. 126