Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
tán ezernél is jóval több tagja volt, s a tagok az egyesületen belül területi szervezetekbe csoportosultak. Volt kolozsvári, aranyosszéki, marosszéki, Udvarhelyszéki stb., stb. nemzetség. Ezek a csoportok eléggé zárt egységek voltak, s eredményesen fogták össze az egy vidékről jött s Budapesten különben szanaszét élt erdélyieket. Magam a kolozsvári nemzetségbe tartoztam.” Ezeket az egyesületeket tömörítette a BMT. Az alapszabály szerint a társaság a mindenkori jelen aktuális kéréseivel, az elszakított területek magyarságának helyzetével, a nemzeti kérdés történetével és bölcseletével kívánt foglalkozni, a fiatal értelmiségi nemzedék tudományos és irodalmi értékű munkájának akart fórumot teremteni előadások szervezésével, folyóirat- és könyvkiadással. Mivel élesen elhatárolta magát a hazafiaskodó bajtársi egyesületektől, a belügyminisztérium csak 1928-ban hagyta jóvá a működését az (1927 májusában) ügyvezető elnökké választott Fábián Dániel közbenjárására. A SZEFHE a csíki, gyergyói, háromszéki, udvarhelyi diákok egyesülete volt. A Székelyudvarhelyen született Csanády György, a Székely himnusz (1921) szerzője alapította Incze Antallal, Kolosváry Borcsa Mihállyal, Zakariás Gergellyel. Híd című irodalmi, művészeti és társadalmi folyóiratuk 1927 áprilisától látott napvilágot Csanády, Csorna Jenő, Gergely Pál és Hajdú Dénes szerkesztésében. A szerelmi válsága miatt magányossá vált József Attilát hozzájuk vitte el 1928 kora őszén Simon Andor költő és Ladányi Imre grafikusművész a szerkesztőségnek is számító Arany János utca 1. szám alatti főbérleti lakásba. Tasi József kutatásai kiderítették, hogy a költő akkor és ott írta le Gyöngy című versét a folyóirat következő számára. A Híd fiataljai révén futott Asztalos Miklós 1977 május-júniusában Körösladányban írt, Adatok a Bartha Miklós Társaság történetéhez című, 192 gépelt oldalt tartalmazó kéziratát az Országos Széchényi Könyvtárban őrzik. Az idézet a 3. lapról származik. 2 Tasi József: József Attila és a Bartha Miklós Társaság. Bp., Ecriture Galéria, 1995. 69. 135