Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
Miután ezt belátta, a szöveget átadta József Attilának: öntse megfelelő formába.) „A társadalmi kérdésekkel való foglalkozás nem jobb- vagy baloldali érdek - olvasható Fábiánnál hanem a magyarság egyetemes történelmi érdeke. A magyar társadalmi kérdések sarkköve az agrárkérdés, a magyar paraszt sorsának megváltoztatása. Ezt nem lehet egyedül könyvből megtanulni, hanem ki kell menni a faluba, hogy komoly, alapos helyszíni szemle alapján győződjön meg ennek sorsdöntő fontosságáról minden szociális felelősségű magyar entellektüel.” József Attila átírásában ez így vált köztudottá: „A magyar jövendő sorsa szorosan összefügg a valóságos nép s a növekvő értelmiség együttmunkálkodásával. Soha a közös élet s a nemzeti lét felelőssége egy nép ifjúságára ennyire nem nehezedett. Nincs más út, mint közvetlenül, páratlan szorgalommal és törekvéssel tanulmányozzuk sorsunknak feladatait, népünk valóságos életét éppúgy, mint a közép-európai adottságokat, a nemzetiségi kérdést. Az új Magyarország csak teljesen új társadalmi és állami életelveken épülhet föl. Szomorú tapasztalataink mutatják, hogy a jövendő értelmiségnek, a mai ifjúságnak csupán csekély töredéke foglalkozik a magyar társadalmi kérdésekkel, s az is megelégszik az elméletivel. A többség beéri a napilapok kürtölte tájékoztatással és tömegmeggyőződéssel. Mindenképpen végzetes ez! Hiszen a társadalmi kérdésekkel való foglalkozás nem jobb- vagy baloldali érdek, hanem a magyarság egyetemes, történelmi érdeke. És ennek gyújtópontjában áll a magyar parasztság. De a regösjáró, a falunéző nem szabad hogy regényes vágyakat tápláljon! Legyen politika nélkül való tudományos és erkölcsi gyarapodás! Majd azután politizáljunk, ha tudjuk már, hogy miről van szó, ha lelkünk ismét a néptől való lesz, ha megtanultuk a néptől a népet!”1 1 Fábián Dániel: József Attiláról. Bp., Kossuth Könyvkiadó Sokszorosító Üzeme, 1974.24-94. 137