Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
jának bevezetőjét így folytatja: „Néhány hangjából az az érzésem támad, hogy Erdélyből kellett elszármaznia.”) A Pásztortűz sem a röplapról, sem a kötetről nem ír. Az Új Magyar Föld - nemzeti alapról meghirdetett radikális társadalomszemlélete bizonyára túl „riasztónak” tűnt a folyóirat akkori szerkesztőinek (Gyallay Domokos, Reményik Sándor) a szemében. Ám 1930. június 15-től már Dsida az irodalmi szerkesztő. És a következő számban megjelenik a Nyár, egy hónap múlva pedig a Füst című József Attila-költemény. Kettő abból a tizennégyből, amelyet június 16-án -a Ki a faluba röpirat szövegének az átírása után - Hódmezővásárhelyről küldött Dsidának a költő. A küldeményhez mellékelt levél - szövegét Kántor Lajos könyvéből ismerjük - ma is több szempontból figyelmet érdemel. Kiderül belőle, hogy: 1) József Attila már találkozott Dsidával (ennek a körülményeit még mindmáig nem tisztázta kellőképpen a szakkutatás); 2) a költő anyagi gondokkal küszködik (ezért is szorgalmazta Jancsó Béla, hogy az erdélyi lapok közreadjanak a verseiből); 3) de azért is, hogy sorsának jobbra fordulásával József Attila ellátogathasson Erdélybe. Jancsó ugyanis ekkor már nemcsak a kéziratait várja - 1930. szeptember 19-én kelt levele szerint - az Erdélyi Fiatalok számára (a BMT programjának szellemében), de őt magát is, hogy a Kárpát-medencei haladó magyar ifjúsági mozgalmak célkitűzéseit Kolozsváron összehangolják. Ebben tulajdonképpen csak megerősíti korábbi meghívását: „Remélem, hogy a most nem sikerült találkozást a télen (amikor Buday Gyurkának is lesz ideje) megejthetjük. Addig is, ha bármelyiketeknek alkalma van, gyertek le bármikor, ha rövid időre is, lakásról, kosztról gondoskodunk.”2 1 Kántor Lajos: I. m. 30-31. 2 Jancsó Béla levele Fábián Dánielnek. Kolozsvár, 1930. szeptember 7. 143