Cseke Péter: A teljesség sóvárgása. Irodalomtörténeti tanulmányok 1981-2016 - Magyar esszék (Budapest, 2019)
Jancsó Béla holdudvarában
hogy József Attilának a megszenvedett költészet a valódi élete. Mielőtt megszólaltatja a költőt, ezt vetíti előre: „Olyan ez az élet, mint egy regény, amelyben sok a fantasztikum, amelyet nehezen lehetne hinni, de, amely mégis így igaz, ahogy azt most szinte kissé cinikusan József Attila elmeséli, mert az élet nem ismer fantasztikumokat, vagy ha ismeri, hát azért ismeri őket, hogy megvalósítsa azokat.” Négy esztendő múlva Méliusz József ad közre oknyomozó riportot a Brassói Lapokban: Hogyan halt meg József Attila édesapja? József Jolánnak a Korunkban megjelent visszaemlékezései indították útra. Nem Brailában, nem is Craiován — ahonnan József Áron 1909. július 11-én utolsó levelét a családjának írt, hanem Temesváron, ott is a külvároson túli telepen, „egymáshoz támasztott vályogputrik között”. „Cigányok, magyarok, románok laknak errefelé, egymásra hányva vegyesen, mélyen alatta az emberi élet bármilyen feltételének. Ez az a világ, ahol már nem cigány a cigány, nem magyar a magyar, nem román a román, ahol az embereknek már nincsen nemzetiségük, és végeredményben teljesen mindegy is, hogy József Attilát keresem-e vagy Iosif Áront.Áron bácsi román volt-e vagy magyar, ezt a kérdést nem érti meg a szomszéd asszony, beszélt románul is, magyarul is. Áron bácsi volt, egyszerűen Áron bácsi.” A centenárium évében az Aradi Jelen temesvári munkatársa, Sipos János próbálta szóra bírni a Kardos telep legidősebb lakóját. „Váltig csodálkoztunk - mesélte a 95. életévében járó Suteu (Forrai) Margit, aki még ismerte a költő édesapját-, hogy a felesége, akit Krajováról hozott magával, jobban beszélt magyarul, mint Áron bácsi. Pedig mást sem hallottunk tőle, amikor mesélő Molnár Tibor: Beszélgetés a magyar Panait Istratival. József Attila három pohár sör mellett egy különös életről, különös lélekről beszél. Brassói Lapok, 1936. július 5. Újraközölve in: In memóriám József Attila: Eszmélet. Válogatta, szerkesztette, összeállította N. Horváth Béla. Bp., Nap Kiadó, 2004. 229-233. 2 Méliusz József: Hogyan halt meg József Attila édesapja. Brassói Lapok, 1940. március 3. Újraközölve in: In memóriám József Attila i. m. 372-376. 150