Cseke Péter: Trianoni hófogságban 1918-1945-1990. Eszmetörténeti tanulmányok - Magyar esszék (2020, Budapest)
V. Rokon mozgalmakkal kölcsönhatásban
napvilágot Csanády, Csorna Jenő, Gergely Pál és Hajdú Dénes szerkesztésében. A szerelmi válsága miatt magányossá vált József Attilát hozzájuk vitte el 1928 kora őszén Simon Andor költő és Ladányi Imre grafikusművész a szerkesztőségnek is számító Arany János utca 1. szám alatti főbérleti lakásba. Tasi József kutatásai kiderítették, hogy a költő akkor és ott írta le Gyöngy című versét a folyóirat következő számára. A Híd fiataljai révén jutott el József Attila a BMT körébe, vállalt előadást annak őszi előadás-sorozatán, 1929 januárjában pedig fellépett az Ady halálának 10. évfordulóján rendezett ünnepségen, majd a február 18-án tartott nagy visszhangú Új Magyar Föld-esten. Tasi József 1995-ben megjelent könyvében mikrofilológiai alapossággal tárta fel József Attila „bartás” korszakának mozzanatait, Lengyel András pedig azt vizsgálta egyik tanulmányában, hogy miként alakult a költő gondolkodásmódja ebben a közösségkereső és közösségre találó periódusban. Annyi bizonyos, hogy nem csupán a magányból való kitörés szerencsés kísérlete volt ez a két esztendő, hanem a nemzeti identitáskeresés termékeny korszaka is. Lényegében akkor tudatosodik benne - akárcsak párizsi évei után Illyés Gyulában -, hogy aki a magyarság szellemi vezetésére vállalkozik, annak a „magyar föld” nem lehet terra incognita. Ismernie kell „ezer esztendős európai létünk” megszenvedett történelmi tapasztalatait és a nyugat-európai társadalomfejlődéstől eltérően alakult jelenbeli állapotát. A BMT programjának védelmében írt vitacikkének, és még inkább a BMT felhívásaként megjelent Ki a faluba című röpirat vezérgondolatainak a tanúsága szerint József Attila akkor fedezi fel mind önmaga, mind nemzedéktársai számára a korszerű nemzettudat forrásait és tartalmait. Nemcsak gondolkodását, a költészetét is megtermékenyíti a felismerés: „az emberiségnek éppen magyar mivoltunkkal tartozunk”. A költőről írt Tasi József: József Attila és a Bartha Miklós Társaság. Bp., Ecriture Galéria, 1995.69. 2 Lengyel András: I. m. I. h. 3 József Attila: Magyar Mű és Labanc Szemle. Új Magyar Föld III. 1930. januárc. 62-71. 163