Cseke Péter: Trianoni hófogságban 1918-1945-1990. Eszmetörténeti tanulmányok - Magyar esszék (2020, Budapest)
V. Rokon mozgalmakkal kölcsönhatásban
könyvében Fábián Dániel egyebek mellett azért idézi fel a nevezetessé vált röpirat keletkezéstörténetét, hogy érzékeltesse József Attila akkori gondolkodásmódját. (Ismeretes, hogy a Ki a faluba első változata Fábián nevéhez fűződik; Fábián Dániel orvos volt, tudományos előadásmódja nem felelt meg a röpirat műfaji követelményeinek. Miután ezt belátta, a szöveget átadta József Attilának: öntse megfelelő formába. „A társadalmi kérdésekkel való foglalkozás nem jobb- vagy baloldali érdek - olvasható Fábiánnál -, hanem a magyarság egyetemes történelmi érdeke. A magyar társadalmi kérdések sarkköve az agrárkérdés, a magyar paraszt sorsának megváltoztatása. Ezt nem lehet egyedül könyvből megtanulni, hanem ki kell menni a faluba, hogy komoly, alapos helyszíni szemle alapján győződjön meg ennek sorsdöntő fontosságáról minden szociális felelősségű magyar entellektüel.” József Attila átírásában ez így vált köztudottá: „A magyar jövendő sorsa szorosan összefügg a valóságos nép s a növekvő értelmiség együttmunkálkodásával. Soha a közös élet s a nemzeti lét felelőssége egy nép ifjúságára ennyire nem nehezedett. Nincs más út, mint közvetlenül, páratlan szorgalommal és törekvéssel tanulmányozzuk sorsunknak föladatait, népünk valóságos életét éppúgy, mint a közép-európai adottságokat, a nemzetiségi kérdést. Az új Magyarország csak teljesen új társadalmi és állami életelveken épülhet föl. Szomorú tapasztalataink mutatják, hogy a jövendő értelmiségnek, a mai ifjúságnak csupán csekély töredéke foglalkozik a magyar társadalmi kérdésekkel, s az is megelégszik az elméletivel. A többség beéri a napilapok kürtölte tájékoztatással és tömegmeggyőződéssel. Mindenképpen végzetes ez! Hiszen a társadalmi kérdésekkel való foglalkozás nem jobb- vagy baloldali érdek, hanem a magyarság egyetemes, történelmi érdeke. És ennek gyújtópontjában áll a magyar parasztság. De a regösjáró, a falunéző nem szabad hogy regényes vágyakat tápláljon! Legyen politika nélkül való tudományos és erkölcsi gyarapodás! Majd azután poli 164