Cseke Péter: Trianoni hófogságban 1918-1945-1990. Eszmetörténeti tanulmányok - Magyar esszék (2020, Budapest)
V. Rokon mozgalmakkal kölcsönhatásban
Sem Németh Andor, sem a Quartier Latinról könyvet író Bajomi Lázár Endre nem számol be arról, hogy „a vörös csontú költő” kiket és milyen előadásokat hallgatott a Sorbonne bölcsészkarán. Bajomi is inkább József Attila munkásmozgalmi és költői tájékozódásának helyszíneit örökíti meg. Jancsó Elemér leckekönyvében viszont fennmaradt, hogy az 1926/27-es tanévben mely tárgyakból vizsgázott. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy József Attila is ugyanazokat az előadásokat hallgatta. Hiszen érdeklődésük eltérő volt. Az alaptárgyaknál azonban aligha lehetett eltérés. A további kutatások számára irányadó lehet, ha ideiktatjuk, amit Jancsó Elemér leckekönyvéből megtudtunk. Eszerint az 1926/27-es tanévre az alábbi előadásokat is meghirdették: középkori francia irodalom, Balzac, a francia romantika, a középkor filozófiái, társadalomtudomány, francia nyelvtörténet, szövegmagyarázat, a francia vígjáték története, La Fontaine, a Pamasse költői mozgalma, a francia költészet a romantikától a Pamasse-ig, a francia festészet története, a firenzei festészet Michelangelo után, a 18. századi eszmetörténet és a francia nyelv. A Petőfi Irodalmi Múzeumban őrzött 1936-os postai levelezőlap bizonysága szerint Jancsó Elemér „Kedves barátom!” megszólítással kért találkozót József Attilától. Ismeretségük miként fejlődött barátsággá? Erre nézve alighanem az „eszmei rokonság” kínálkozik támpontul. Ismeretes, hogy a BMT felbomlása (1930 ősze) után mind József Attila, mind Fábián Dániel - átmenetileg - a marxizmus felé tájékozódik. Fábián igyekszik Jancsó Bélát is meggyőzni a „követendő út”-ról, ám ő nem áll kötélnek. József Attila „korunkon korszakában”, nemcsak Fábián Dániel, hanem Jancsó Elemér is a baloldali folyóirat munkatársa (Dezséri György és Újházy Elemér álnéven). (Az erdélyi konzervatív körökben „radikális”-nak tekintett Jancsó Béla számára ez nem volt meglepő, de sohasem osztotta akkori nézeteiket. Előre megjósolta csalódásaikat, törvényszerűen bekövetkező kiábrándulásukat. Az viszont fájdalmasan ! Bajomi Lázár Endre: A Quartier Latin. Bp., Corvina Könyvkiadó, 1971. 233-235. 2 Kántor Lajos: A hiány értelmezése. József Attila Erdélyben. Bukarest, Kriterion Könyvkiadó, 1980. 70-97. 174