Csoóri Sáándor: Tizenhét kő a parton. Esszék - Magyar esszék (Budapest, 2007)
Nekünk ilyen sors adatott. Szakolczay Lajos beszélgetése Csoóri Sándorral
- Illyés és József Attila még verset is írtak együtt, mindenféle verses játékot. Ez azt jelenti, hogy akkor nagyon közel voltak egymáshoz. Aztán József Attila nekirontott Babitsnak, ez nyilvánvaló, hogy nem tetszett Illyésnek. Érezte, hogy igazságtalan a bírálat. Németh László is nekiment Babitsnak, csak egészen másképpen, és ezekben a harcokban elhalványult az igazi érték, mert az érzelmek, az indulatok egy kicsit fölébük nőttek a müveknek. Gondold meg, hogy kortársainkról mi is aránylag keveset tudunk. Azt tudjuk, hogy ez jó költő, az kevésbé jó, de igazán nem látjuk, hogy teremtett-e világot, vagy pedig csak verseket írt. József Attila elfogadtatásához a költő drámája és tragédiája is kellett. Hogy maga az élet is felhívja a költészetre a figyelmet. A József Attila-i árvaság a 20. századi ember egzisztencialista helyzetét mutatta fel. írtak à francia meg a német egzisztencialisták filozófiai könyveket, de a József Attila-i árvaságnál nincs hitelesebb. A magány, a mindenségben, a társadalomban való egyedülség és az a küzdelem, hogy mégis mindennek fölébe tudjon emelkedni, a költő legmélyebbről fölszakadó személyes élménye volt. Éppen a szanatóriumban írott híres versében van két olyan sor - „Le vagyok győzve, (győzelem ha van) / de nincs, akinek megadjam magam” -, amelynél a 20. században különbet nem írtak.- Mért gondoltad a Kádár-korszakban, hogy inkább nyílt színen kell politizálni, mint különféle földalatti akciókban?- Nézzük az előzményeket. 1957 végén vagy 1958 tavaszán azzal keresett meg Mezei Bandi, aki akkor Benke Valéria keze alatt dolgozott, hogy konszolidálni kellene az irodalmi életet. S a konszolidációt a fiatalokkal kellene kezdeni, ők a rugalmasabbak, az öregek sokkal nehézkesebbek lennének. Bandit nagyon kedveltem, igazi, elesett ifjú költő volt, de jó gondolkodású. ’56 előtt bejárt hozzám az Új Hang szerkesztőségébe, s el is fogadtam néhány versét közlésre. De folyóiratunkat elsöpörte a november 4-i fordulat. Kapcsolatunk továbbra is fönn maradt. Azzal keresett meg, hogy az irodalmi élet megújításához kellene két hiteles fiatal író: egy urbánus és egy népies. Az urbánusok címeres embere Garai Gábor le39