Domokos Mátyás (szerk.): Nem menekülhetsz. In memoriam Illyés Gyula - In memoriam (Budapest, 2002)
Magyarország népe, történelem mostohája
Az események folytatását meg kell szakítanom, közbeiktatva József Attila és Illyés Gyula egymás iránti barátságának és egymástól való elhidegülésének mogyoróhéjba foglalt történetét. Erről hallomásból is tudok, a két leghitelesebb tanútól, magától Attilától és Illyés Gyulától is, de dokumentumok is bizonyítják. A keringő pletykák, vádak nagy része mondvacsinált. Illyés Gyula barátságát, szeretetét József Attila iránt tanúsítják - sok más mellett - az alábbiak is. * A róluk szóló életrajzokban általában azt emlegették, Attila nagy fájdalmát elsősorban az okozta, hogy a szovjet írókongresszusra nem őt hívták meg, hanem Illyés Gyulát és Nagy Lajost. József Attila emiatt egy Illyés Gyulára igen bántó, sértő, sőt veszélyes cikket akart közöltetni, Miért nem én? címmel, kétségbeesésében, Illyés Gyula kintléte alatt. Ezt Illyés Gyula első feleségének, Mucának - Juvancz Irmának - sikerült - íróbaráti segítséggel - megakadályozni. „Semmi részem nem volt abban, hogy a szovjet írók kongresszusára nem hívták meg József Attilát, hanem csak Nagy Lajost és engem. A saját meghívásom is váratlanul ért. Egyszerű ajánlott levél volt, reggel a postás adta át. Magyarország és a Szovjetunió közt nem volt diplomáciai viszony. Elképzelhetetlennek látszott, hogy csak útlevelet is kaphatok. A meghívás teljesülésében a meghívók sem hittek. Bécsben nem várt vízum, a határon jegy, Moszkvában szoba. Az első jótanácsokkal André Malraux, az első üdvös kalauzolással Hidas Antal és Illés Béla volt segítségemre. Rengeteg vendég volt. Listájukon az én nevemet, ahogy az elejtett szavakból később összerakhattam, vagy az imént említett moszkvai írók szúrták be, vagy a párisiak - Aragon, Crevel -, Malraux (Illyés Gyula\ Naplójegyzetek, 1940.) * Az elhidegüléshez hozzájárult József Attilának Babits Mihályt - akit Illyés Gyula igen becsült és szeretett - kigúnyoló, legyalázó tanulmánya és verse is. * 159